Infostart.hu
eur:
355.14
usd:
305.28
bux:
135997.44
2026. június 2. kedd Anita, Kármen
Andréka Péter, az intézet főigazgatója a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben tartott sajtótájékoztatón 2019. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Andréka Péter: az infarktusos betegek világszínvonalú ellátást kapnak Magyarországon

Az InfoRádió Aréna című műsorában a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa tisztázta, születéskor van a legtöbb szívizomsejtünk, és bár a szülőkorú nőket egy ideig védik a hormonaik, idősödve már zárul az olló a nemek közt.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartoznak, a helyzet pedig európai összevetésben sem túl biztató – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Andréka Péter kardiológus, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa.

"A férfiak nehezebb helyzetben vannak, mint a nők mind a betegség kialakulása, mind a halálozás szempontjából. Tudjuk, hogy a férfiak halálozási mutatói rosszak, de ha nem a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozást, hanem a várható életkort nézzük, ez ott is megmutatkozik, a nők várható élethossza 4-5 évvel magasabb szám."

Ami a konkrét számokat illeti, az európai átlagértéktől a magyar férfiak 8, a nők 6 évvel maradnak el, amiért elsősorban a keringési rendszer zavarai felelősek. Mégis az van a köztudatban, hogy a szívinfarktus mintha a férfiak betegsége lenne. Erre reagálva Andréka Péter elmondta, alapvetően így van, de nem ennyire egyszerű a helyzet.

"A nőket addig, ameddig szülőképes korban vannak, a hormonjaik védik. De aztán ahogy megyünk előre, a nők is elveszítik a védettségüket, különösen akkor, ha dohányoznak."

És más problémák is vannak.

"Oda kell figyelni! A nőknek hosszabb a várható élettartamuk, szív- és érrendszeri halálozási mutatóik valamivel jobbak, mint a férfiakéi, de azért a nők más szempontból nehezebb helyzetben vannak; tudjuk, hogy az infarktus a szív izomzatát ellátó erek elzáródását jelenti, a mögöttes szívizom elkezd fulladozni, pusztulni. Tudni kell, hogy

születéskor van a legtöbb szívizomsejtünk,

mert ezek nem vagy csak kis mértékben képesek szaporodni. Ebből az következik, ahogy idősödünk, a sejtek száma csökken, ezért nagyon kell rájuk vigyázni. Ha elzáródott a koszorús ér, a lehető leggyorsabban segítséget kell hívnunk, hogy a lehető legkevesebb szívizomsejtünk pusztuljon el a fulladozástól."

Van is erre egy orvosi szlogen: "az idő szívizom".

Fejlődik az ellátás

Andréka Péter arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta nagyon sokat javultak a magyarországi szív- és érrendszeri halálozási mutatók.

"A szívkatéteres hálózat nagyon sokat fejlődött, világviszonylatban is rendkívül jó helyzetben vagyunk. Szívinfarktus tekintetében, ha mellkasi fájdalmunk van, vagyis elzáródott a koszorús erünk, akkor a jelenleg hatályos szakmai irányelveink szerint a legjobban akkor járunk el, ha katéteres technikával nyitjuk meg az eret. Na most, a világ legfejlettebb országaiban sem tart ott még az orvostudomány, hogy minden, egy bizonyos típusú infarktusnál ezt meg lehessen tenni.

Magyarországon 96 százalékos az arány, ez elképesztően jó"

- mutatott rá.

Területi eltérések azért lehetnek, egyes megyékben nehezebb a hozzáférés az ellátáshoz, de időbeli eltérésben "csak percekről van szó", mivel az Országos Mentőszolgálat rendkívüli munkát végez szerinte, a helikopterek működnek, az egységek pedig kommunikálnak egymással.

"A magyar betegek, ha infarktusuk van, ellátási szempontból tényleg megnyugodhatnak, az ország teljes területéről világszínvonalú ellátást tudnak kapni" – nyomatékosította.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

A jövő háborúit sem csak gépekkel vívják majd, mindig szükség lesz emberi erőre a harctéren – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ugyanakkor az utóbbi időben a legígéretesebb fejlesztések a counter drónokat, vagyis a védelmi, drónelhárító rendszereket érintették.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×