Az új leletek az újkőkorszak (i.e. 4000), a bronzkor (i.e. 2500) és a kora középkor idejéről származnak - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Egy most felfedezett, a téli napfordulóhoz igazított építmény nagyjából 200-300 évvel lehet fiatalabb a leletegyüttes legjelentősebb megalitikus síremlékénél, a feltehetőleg i.e. 3200-ban épült Newgrange folyosós halomsírnál, amelytől csupán néhány méterre helyezkedik el.

Az újonnan feltárt maradványok között korai neolitikus házak, fából épült, elkerített területek, bronzkori síremlékek és kora középkori tanyák is vannak.

A University College Dublin kutatói egyebek között műholdalapú távérzékelést, drónokat és légi lézeres szkennelést alkalmazva tanulmányozták a Meath megyében található, a Boyne folyó kanyarulatától közrezárt Brú na Bóinne területet, amely a világ néhány legjelentősebb prehisztorikus leletének ad otthont. A legfontosabbak ezek közül a Knowth, Newgrange és Dowth megalitikus folyosós kamrasírok, amelyek mintegy 90 másik neolitikus építménnyel osztoznak a területen.

A Brú na Bóinne-i komplexum 1993 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.