Infostart.hu
eur:
367.52
usd:
334.96
bux:
143961
2026. november 18. szerda Jenő

Csótányok inspirálták a mentőrobotot

Amerikai kutatók olyan apró kereső-mentő robotot fejlesztettek ki, amely a csótányokhoz hasonlóan képes átpréselni magát a szűk repedéseken, hogy segítse a természeti katasztrófák vagy bombatámadások túlélőinek felkutatását a romok között.

"Meggyőződésünk, hogy a csótányok a természet legvisszataszítóbb teremtményei közé tartoznak, ugyanakkor fontos tervezési alapelveket taníthatnak nekünk" - mondta Robert Full, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) integratív biológia professzora.

A szakemberek megfigyelték, hogy a csótányok miként képesek kevesebb mint egy másodperc alatt átpréselni magukat a testük egynegyedénél is kisebb repedéseken azáltal, hogy fele méretűre préselik össze tagolt külső vázukat.

Amikor már a repedésben voltak, a csótányok gyorsabban mozogtak, nagyjából húsz testhossznyit haladtak másodpercenként, miközben a lábaik teljesen oldalra préselődtek.

"Emberi léptékre lefordítva ez nagyjából 113 kilométeres óránkénti sebességet jelentene, ami több mint kétszerese a leggyorsabb sprinter sebességének" - magyarázta a kutatásban részt vevő Kaushik Jayaram, a Harvard Egyetem biológusa.

A kutatók szerint a csótányok nagyjából 13 milliméter hosszú voltak, amikor szabadon futottak, és körülbelül 2,5 milliméteresre préselték össze magukat, hogy átjussanak a hasadékokon.

Az egyebek közt az amerikai csótány (Periplaneta americana) megfigyelésével végzett vizsgálat során a szakemberek elkészítettek egy puha testű, többlábú prototípust (Compressible Robot with Articulated Mechanisms, CRAM), amelyet a jövőben csapatostul lehetne bevetni például összeomlott épületek alá szorult túlélők felkutatására.

A 18 centiméter hosszú, 7,6 centiméter magas és mindössze 46 gramm súlyú robot origamiszerű technikával készült, hogy lábait "újrarendezve" és testét összepréselve tudjon áthatolni szűk réseken.

A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) számoltak be eredményeikről.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×