Az eredményekről a NASA kutatói a Science online kiadásában közzétett tanulmányukban számolnak be.

A földi légköri metán jelentős része állati maradványok és növények rothadásakor keletkezik, de a gáz metanogén baktériumok élettevékenységének eredményeként is képződik. Így a marsi metán felveti mikrobiális életformák múltbéli vagy esetleg jelenlegi előfordulásának lehetőségét a vörös bolygón.

A NASA kutatói a Curiosity mintaelemző berendezése (SAM, Sample Analysis at Mars Instrument Suite) segítségével tucatszor vizsgálták egy 20 hónapos periódus alatt a metánkoncentrációt a bolygó légkörében. Ez alatt az időszak alatt két hónapban, 2013 vége felé, valamint 2014 elején regisztrálták a metán mennyiségének hirtelen megugrását, amikor a gáz koncentrációja elérte a 7 ppb értéket. (A ppb, azaz parts per billion egy rendszer - tömeg, térfogat, vagy anyagmennyiség - egymilliárd egységében adja meg a vizsgált komponens mennyiségét). Ezt az időszakot megelőzően, ahogy később is a metán átlagos koncentrációja az adott érték egytizedét tette ki.

"A metánkoncentráció hirtelen időszakos megemelkedése, majd ugyanilyen csökkenése valamilyen viszonylag körülhatárolt forrás létére utal" - hangsúlyozta Sushil Atreya, a Michigani Egyetem kutatója, a Curiosity kutatócsoport tagja. Mint megjegyezte, több biológiai és szervetlen forrás elképzelhető, hiszen metán a kőzetnek a vízzel történő kölcsönhatása során is felszabadulhat - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A Curiosity különböző szerves anyagokat is észlelt a kőzetekben vett mintákban, ezek a vegyületek képződhettek a Marson, vagy meteoritok szállíthatták őket a vörös bolygóra.

A szén- és hidrogénatomok alkotta szerves molekulák az élet kémiai alapkövei, bár az élet jelenléte nélkül is létezhetnek. A Curiosity által vizsgált légköri és kőzetminták nem feltétlenül bizonyítják, hogy a Marson valaha léteztek mikrobiális életformák, viszont arra utalnak, hogy a bolygó kémiailag aktív a jelenben, az őskorban pedig az égitesten az életnek kedvező feltételek uralkodhattak.

A marsjáró "megízlelte" a marsi vizet, a Cumberland fantázianevű sziklából vett mintában elemezte a vízből származó hidrogénizotópokat, amelyeket több mint 3 milliárd éve "ejtettek foglyul" az ásványok. A minták hevítésekor felszabaduló izotópok, ezeknek egymáshoz viszonyított aránya a marsi vizek történetéről árultak el információt.

"A Curiosity által elvégzett mérések alapján képet alkothatunk arról, miként veszítette el a bolygó a vízkészleteit" - hangsúlyozta Paul Mahaffy, a SAM vezető kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ismertetése szerint az égitest vizének jelentős része még azelőtt elillant, hogy a Gale-kráter helyén kialakult volna a tómeder, de a vízvesztés a későbbiekben is folytatódott.