A tanulmány kimutatta, hogy az alacsony vércukorszint okozta éhség szerepet játszhat a házastársi vitákban, összeütközésekben, és talán néha a családon belüli erőszakban is.

Az Ohiói Egyetem Brad Bushman kommunikáció- és pszichológia-professzor vezette kutatócsoportja a partnerek egymás elleni agresszióját 107 házaspár részvételével tanulmányozta - olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) friss számában.

Korábbi tanulmányok során kipróbált és elfogadott egyedülálló módszerrel, vudubábu segítségével mérték, mennyire mérgesek. A résztvevők bábut kaptak, amelyről azt mondták nekik, a partnerüket testesíti meg. Adtak nekik ezen kívül 51 darab tűt is.

Három héten keresztül minden este annyi tűt kellett a bábuba szúrniuk, amennyire mérgesek voltak a párjukra. Fel kellett jegyezniük, mikor hány tűt böktek a bábuba. Közben házastársuk nem láthatta őket.

Ezzel egyidejűleg mérniük kellett a vércukorszintjüket is reggeli és az esti lefekvés előtt.

Az eredményekről Bushman elmondta: ha a résztvevőknek alacsonyabb volt a vércukra, mérgesebbek voltak, és dühüket a párjukat megtestesítő babán töltötték ki. Még azok is könnyebben lettek mérgesek, ha lejjebb ment a vércukorszintjük, akik arról számoltak be, hogy jó a viszonyuk a házastársukkal.

A három hét elteltével a párokat laboratóriumba hívták, ahol játékos feladatot kaptak. Úgy tudták, a párjukkal versenyeznek, pedig valójában csak a számítógép volt az ellenfelük. Egy-egy játékot az nyert meg, aki előbb nyomott meg egy gombot, mikor a célterület vörösben villant föl. Aki győzött, küldhetett a partnerének egy kellemetlen hangjelet. Rajta múlt, milyen hangerejű és időtartamú lesz a "büntetés". Senki sem tudta, hogy a párja végül nem hallja a jelet.

Az eredmények azt mutatták, hogy akinek alacsonyabb volt az átlagos esti vércukorszintje, az hangosabb és hosszabb büntető hangot küldött a párjának. A további elemzés arra is rávilágított, hogy akik több tűt szúrtak a bábujukba, azok nagyobb eséllyel küldtek erősebb és hosszabb kellemetlen hangjelet a társuknak.

"Egyértelmű összefüggést találtunk a bábuval szemben mutatott erőszakos indíttatás és a játékban tanúsított valódi agresszió között" - magyarázta Bushman. A düh és az erőszakos impulzusok kezeléséhez erős önkontrollra, ahhoz pedig energiára van szükség, amelyet a vércukor, az agy "üzemanyaga" biztosít.

"Noha az agy csak két százalékát teszi ki a teljes testsúlynak, a kalóriabevitel húsz százalékára tart igényt" - magyarázta a kutatás vezetője.