A 2008. júniusában felbocsátott Fermi-űrteleszkóp a gamma-sugárzás tartományában térképezi fel a világegyetemet, háromóránként pásztázva az égboltot.

Eddig 1500 gammaforrást fedezett fel, de még soha semmi hasonlót sem észlelt, mint a képződmények, amelyek a Szűz (Virgo) és a Daru (Grus) csillagképek között helyezkednek el, elfoglalva a látható égboltnak több mint a felét.

"Ismét bebizonyosodott, hogy a világűr tele van meglepetésekkel" - mutatott rá Jon Morse, a NASA asztrofizikai igazgatója.

A Tejútrendszer centrumában sorakozó buborékok hatalmas, ötvenezer fényévnyi területet foglalnak el, és a pontosan körülhatárolt szélekkel rendelkező struktúrák világosan megkülönböztethetők.

A buborékokra utaló jeleket már korábban észlelték röntgen-űrteleszkópok révén, valamint a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás térképein.

"A Fermi-űrteleszkóp felbocsátása előtt is feltételeztük, hogy az égbolt ezen részén gammasugárzásnak kell lennie, ám egy sokkal szerényebb valamire gondoltunk, nem pedig ezekre a gigantikus képződményekre" - magyarázta Doug Finkbeiner, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatója.

A csillagászok két lehetséges magyarázattal is szolgálnak a Fermi-féle buborékokra. Az egyik szerint a galaxis központjában felfokozott csillagképződés zajlott. E folyamat következtében rövid életű, masszív csillagok jöttek létre, amelyek nagy energiájú részecskeáramlásokat, "energiaszelet" generáltak.

Doug Finkbeiner szerint viszont beletelik egy kis időbe, míg akkora energia akkumulálódik, mint amilyen a buborékok belsejében van. A Harvard-Smithsonian asztrofizikusa szerint valószínűbb, hogy a galaxis központjában elhelyezkedő szupermasszív fekete lyuk robbanásának köszönhetik létüket a buborékok.

Más galaxisokban a csillagászok észlelték olyan jeteket (részecskekilövelléseket), amelyek forrása a fekete lyukak által "behabzsolt" anyag. Arra nincs bizonyíték, hogy a Tejútrendszer központjában terpeszkedő fekete lyuk, amely 400 milliószor masszívabb, mint a Nap, jeteket lövellne ki, ám a csillagászok feltételezése szerint ez nem jelenti, hogy nem is tett ilyet a múltban.

"Nem tehetett volna szert ekkora méretekre, ha nyugodtan vegetált volna, a múltban nyilván voltak nagyszabású anyagbefogási hadműveletei. Az így szerzett anyagból eredő nagyenergiájú részecskéket pedig jetek formájában köpte ki" - magyarázta Doug Finkbeiner, hozzátéve, hogy a "buborékok" lehetnek az első bizonyítékai a Tejútrendszerben történt feketelyuk-robbanásnak.

Simona Murgia amerikai asztrofizikus szerint a struktúrák a galaxisunkban zajló olyan fontos fizikai folyamatokról tanúskodnak, amelyekről a tudósoknak fogalma sem volt annak ellenére, hogy majdnem akkorák, mint a Tejútrendszer és évmilliók óta létezhetnek.