Az Allianz Hungária Zrt. reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 79 százaléka soha nem járt még olimpián, de idén a 18-35 éveseknél fordult a kocka, és terveznek egy párizsi utat a versenyekre, míg az idősebb, 55 év feletti korosztályban mindössze 13 százalék ez az arány.

A legtöbb sportrajongót - a válaszadók kétharmadát - az úszás szögezi a képernyők elé az olimpiai játékok alatt, ezt követi a vízilabda (57 százalék), a labdarúgás (49 százalék), a kézilabda (47 százalék) és az atlétika (44 százalék). A népszerűségi dobogó felső két fokán a nőknél is az úszás (72 százalék), valamint a vízilabda (57 százalék) áll, ezeket azonban az atlétika követi (46 százalék). Az átlagos szurkoló 4,7 sportág eseményeire kíváncsi az olimpiai játékok alatt, ám a szám a korral előrehaladva nő: 65 év felett már 5,8 az átlag.

Az olimpiai közvetítéseket legszívesebben családi (34 százalék) vagy baráti (24 százalék) körben élvezik a szurkolók. A sport közösségformáló ereje a fiatalok között mutatkozik meg erőteljesebben: közülük tízből négyen a barátokkal közös drukkolást részesítik előnyben.

A párizsi olimpiához hasonló sportesemények inkább a nőkből váltanak ki a személyes egészségükkel összefüggő reflexeket: minden negyedik felnőtt magyar nő ilyenkor egészségesebb életmódot követ, mint általában. A férfiak egészségtudatosságában olyannyira nem hoz változást például egy olimpia, hogy esetükben a sörfogyasztás emelkedik meg (16 százalék), bár az, hogy többet nassolnak, mindkét nemre érvényes ilyenkor (a nők 10 százalékára, a férfiak 11 százalékára).

A paralimpiát minden második magyar (56 százalék) kíséri majd figyelemmel, de az 55 év felettiek körében megugrik a népszerűsége - a korcsoport 71 százalékát érdeklik az események.

(A nyitóképen: Széksorokat állítanak be munkások a Szajna partján Párizsban 2024. július 21-én, a párizsi olimpia megnyitóünnepsége előtt öt nappal. A folyó fővárosi szakaszán rendezik az ötkarikás játékok nyíltvízi úszását és a triatlonversenyek úszószámát.)