Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pexels.com

Emelte a tétet az ökölvívó szövetség: 100 ezer dollár egy olimpiai aranyért

A párizsi olimpia aranyérmes ökölvívói 100 ezer dolláros jutalomban részesülnek – jelentette be a nemzetközi sportági szövetség (IBA).

Az IBA szerdai tájékoztatása szerint az ezüstérem mellé 50 ezer, a bronz mellé pedig 25 ezer dollár jár.

Az orosz Umar Kremljov által vezetett IBA-t tavaly júniusban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az úgynevezett elismert státuszból az el nem ismert státuszba sorolta, mivel nem hajtotta végre a kért változtatásokat a pénzügyi átláthatóság, a bevételek diverzifikálása, illetve a vezetési kultúra területén. A szervezet fellebbezését áprilisban elutasította a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS). Az ökölvívás a legutóbbi tokiói és az idei párizsi játékokon is úgy került műsorra, hogy a versenyeit, illetve a kvalifikációs viadalait a NOB szervezte, amely jelezte, négy év múlva ilyen formában már nem kerülhet sor az ötkarikás boksztornára.

Előzőleg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) áprilisban közölte, hogy a párizsi olimpia aranyérmesei 50 ezer dolláros jutalomban részesülnek, illetve hogy 2,4 millió dollárt különített el erre a célra. Sebastian Coe WA-elnök szerint ezúttal csak a győztesek kapnak pénzt, de a tervek szerint a 2028-as Los Angeles-i játékokon már az ezüst- és bronzérmeseket is díjazzák.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×