Az UEFA szerdai döntése nyomán, mellyel a lengyel-ukrán pályázatnak ítélte a 2012-es Európa-bajnokság rendezési jogát, Horvátországban hatalmas a felzúdulás. A lapok Vlatko Markovic, a labdarúgó-szövetség elnökének távozását követelik.

A szavazáson a lengyel-ukrán pályázat nyolc szavazattal győzött - a nem hivatalos eredmény szerint az olaszok négy voksot kaptak, a magyar-horvát kandidálás egyet sem.

A Jutarnij List által közölt rögtönzött - egy televíziós műsor által rendezett - szavazás szerint a nézők 87 százaléka Vlatko Markovic lemondását követelte, 13 százalék voksolt mellette.

A Horvát Labdarúgó Szövetség korábbi vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy az elbukott pályázat után változásra van szükség az elnökségben. A magyar-horvát pályázati bizottság horvát vezetője kijelentette, nem tudja, mi történt Cardiffban. "A házi feladatunk ötösre sikerült, a felelés szintén ötösre, mégis egyest kaptunk!" - mondta Zoran Cvrk.

A NATO is benne volt?

A Vjesnik politikai magyarázatot keres az UEFA döntésére, kiemelve, hogy Ukrajna és Lengyelország együtt csaknem 90 milliós piacot jelent. Szintén fontos volt az UEFA számára a lap szerint, hogy Kelet-Európának adja a rendezés jogát.

"Az európai szövetség egyben ezzel próbálja befolyásolni a kiélezett politikai helyzetet Ukrajnában, hogy az Európai Unió, sőt a NATO megtarthassa befolyását" - véli a Vjesnik.

A gólkirály is kesergett

A Slobodna Dalmacija "Horvátország: nulla pont" című cikkében arról ír, hogy a pályázaton a politika, és Hrihorij Szurkisz nyert. A magyar és horvát küldöttek csalódottak.

A lap idézi Vlatko Markovic-ot: "Ez szégyen" - jelentette ki a labdarúgó szövetség elnöke, aki szerint politikai döntés született.

"A pályázat tökéletes volt, a magyar-horvát team tökéleteset alkotott. Az országok közötti együttműködés is ideális volt" - jelentette ki a Horvát Turisztikai Egyesület igazgatója.

"Ez egy nagyon nagy lehetőség lett volna Horvátország és Magyarország gyerekei számára - mondta csalódottan Davor Suker, az 1998-as franciaországi világbajnokság gólkirálya.

"Nem tudom, mi történhetett"

A legnagyobb példányszámú horvát napilapnak, a Vecernij Listnek adott interjúban maga Vlatko Markovic úgy nyilatkozott, hogy fogalma sincs, mi történt az elbírálás során.

"Két nappal a döntés előtt a nemzeti csapatok bizottságánál beértük Olaszországot, a lengyel-ukrán pályázat a harmadik helyen állt. Kedden a mi prezentációnk volt a legjobb, mi voltunk a favoritok. Ezek után az UEFA a legfelkészületlenebb jelöltnek adta a rendezés jogát" - fogalmazott a szövetség elnöke, aki bevallotta: "Nem tudom, mi történhetett."

"A döntés előtti éjszaka vagy reggel nyilván történt valami, amiről nem tudunk. Természetesen fáj, hogy nem mi nyertünk, de nézzék meg, milyen sokk érte az olaszokat" - tette hozzá Vlatko Markovic, aki leszögezte: nem áll szándékában lemondani.Az olasz futball hanyatlásának kezdete?

Az olaszok Európától kapott hatalmas pofonnak tekintik az UEFA döntését és elsősorban Michel Platininak, az UEFA elnökének nyakába varrják azt, hogy alulmaradtak a versenyben.

A Tuttosport című sportlap és a jobboldali Il Giornale egyformán megalázónak nevezte a szerdai, cardiffi szavazást. Ez utóbbi lap elsiratja a várható vállalkozással elvesztett 5 milliárd eurót, és az UEFA vezetőségének döntésére úgy tekint, mint az olasz futball hanyatlásának kezdetére.

Antonio Matarrese ligaelnök kijelentette: "Csak nézője voltam ennek a katasztrófának." Franco Carraro, az olasz futballszövetség volt elnöke szerint Olaszország már vagy tíz hónapja felhagyott a lobbizással, annyira biztos volt mindenki a dolgában.

Döntött a "futballszocializmus"?

Az Il Giornale kommentátora úgy véli, az is sokatmondó, hogy a sportrovatok inkább foglalkoztak azzal, meddig kell még várnia az Internazionalénak bajnoki címe bebiztosítására.

Az olasz kudarc okait kutatva az Il Giornale nem feledkezik el a bundabotrányokról, az erőszakos cselekményekről, a cataniai rendőrhalálról, és mindezeket a hátrányokat csak tetézte a Michel Platini által az UEFA-n belül szorgalmazott "futballszocializmus", mely szerint "a gazdagoktól elvesznek, a szegényeknek adnak".

A torinói La Stampa szintén a sportdiplomáciai hiányosságokat rója fel az olasz küldöttségnek. "Azt hitték, hogy elég lesz Marcello Lippi napbarnított fotóját és a világbajnoki kupát felmutatni az újabb győzelmekhez."

A rohamsisak és a félrevezetett Platini

A szervezőbizottságból megszólalók viszont elsősorban az erőszak számlájára írják az olasz vereséget. "Rohamsisakkal járunk a stadionokba, és ez kellemetlen az egész világ futballjának" - ismerte el Gigi Riva, az 1970-es vb-ezüstérmes csapat csillaga.

A Corriere della Sera szerint meglehetősen sima vereséget szenvedett Itália, amely mellesleg az egyetlen olyan ország, ahol eddig kétszer rendeztek Eb-t, 1968-ban és 1970-ben.

A baloldali L'Unitá az olasz csalódás mellett megemlíti, hogy Ukrajna az a kelet-európai ország, amelynek a legnagyobbak a hagyományai a labdarúgásban, és megemlékezik Valerij Lobanovszkijról, a Dinamo Kijev legendás edzőjéről.

A La Gazzetta dello Sport elsősorban az UEFA (korábban az olasz Juventusban is játszó) elnökét, Michel Platinit okolja a vereségért. "Vagy őt magát is elárulták, vagy kettős játékot játszott, és elárult bennünket. Olaszországból bolondot csináltak Cardiffban" - vélekedett a napilap.Euro-fória Lengyelországban

A lengyel lapok természetesen óriási lelkesedéssel számolnak be az UEFA döntéséről. "Csoda Cardiffban", "Euro-diadal", "Euro-fória" - ilyen címekkel jelentek meg a napilapok beszámolói.

"KO volt, nyolc szavazatot kaptunk, a gőgös olaszok pedig csak négyet" - örvendezett a Dziennik. A jobboldali újság felsorolta a várható előnyöket, ezek között is az első helyeken említve, hogy vélhetően 200 ezer új munkahely teremtődik, javul az úthálózat, szállodák épülnek és modernizálják a repülőtereket.

A zseniális ukrán ötlet

"Tegnap óta tudjuk, hogy az elkövetkező években Lengyelország más ország lesz, gigantikus lépést tesz előre. Fejlődik a sport, de a gazdaság egésze is" - írta az ultrakatolikus, nacionalista Nasz Dziennik.

"Történelmi pillanat a mostani, főleg Ukrajna számára, amely még mindig Oroszország és az Európai Unió között lebeg" - véli a befolyásos Gazeta Wyborcza, egyben kifejezve köszönetét az ukránoknak a közös kandidálás "zseniális ötletének" felvetéséért.

4

Bár Európa többi országában némileg kevesebbet foglalkoznak a szerdai eseményekkel, a német lapok már a lehetséges okokat és kockázatokat elemezték.

A tekintélyes konzervatív Die Welt egyebek között arra mutatott rá, hogy a rendezők óriási kihívás előtt állnak, miközben vezető funkcionáriusaikra régóta a korrupció gyanúja vetül. Mindkét országra "a régi idők focija" jellemző, a posztkommunista struktúrák, a grasszáló korrupció és az oligarchák hatalma.

Az ukrán elnök és a vesztegetés

Az újság szerint mind a lengyel, mind az ukrán szövetség elnöke az európai futball "legsötétebb alakjai" közé tartozik. A Die Welt felidézte az ukrán Hrihorij Szurkisz pályafutását, a szovjet időkben elfoglalt szerepét, a Dinamo Kijev élén eltöltött éveket, ennek kapcsán pedig egy spanyol bíró megvesztegetését, ami a csapat kizárásához vezetett a Bajnokok Ligájából 1995-ben.

A lap szerint nem kevésbé kétes a bizonyítványa lengyel kollégájának, Michal Listkiewicznek sem. Az újság ezzel összefüggésben kiemelte a lengyel labdarúgást az év elején megrázó botrányt, amelynek során a rendőrség a szövetség több tisztségviselőjét őrizetbe vette, s a sportért felelős miniszter átmenetileg az egész szövetség vezetőségét felfüggesztette.

Az oligarchák nyernek rajta?

Mindennek nyomán a Die Welt arra következtetett: ilyen háttérrel aligha valószínű, hogy a két ország lakossága különösebben profitál majd a 2012-es Eb-ből, ami sokkal inkább egyfajta támogatási programot jelent a vállalati szférában tevékenykedő oligarchák számára. Ezzel összefüggésben a cardiffi döntés számos erkölcsi kérdést vet fel - vélekedett a lap.

Hasonló kételyeket fogalmazott meg a többi német újság is, hozzátéve még a huliganizmus problémáját Lengyelországban. Egyes vélekedések szerint a lengyel szurkolók erőszakos, többnyire szélsőjobboldali magatartása az egyik legkirívóbb Európában.

5

A brit The Guardian némileg talán meglepő magyarázattal állt elő a döntés okainak boncolgatásakor. A napilap szerint ugyanis a győzelem nem másnak, mint Szergej Bubkának, Ukrajna egykori rúdugró olimpiai bajnokának a világ sportjában betöltött hatalmi státusát igazolta.

A napilap szerint ugyanis a sokszoros ukrán világcsúcsdöntő játszotta a kulcsszerepet az UEFA végrehajtó bizottsági tagjai többségének meggyőzésében arról, hogy vállalják az első számú európai labdarúgó torna keletre vitelének nem kis kockázatát.

Szergej Bubkából nagy tekintélyű sportpolitikus vált, mióta abbahagyta a versenyzést. Befolyásos tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség tanácsának, és a lengyel-ukrán pályázat melletti elkötelezettségét mutatta, hogy a héten inkább Cardiffban volt, a pályázat végső bemutatásán, és nem a 2008-as nyári olimpiát rendező Pekingben, ahová az eredeti tervek szerint a NOB értékelő testületének tagjaként látogatott volna - írja a The Guardian.