Keresés a cikkekben

Oroszország "megfelelő módon" fog reagálni arra, ha az Egyesült Államok Tomahawk manőverező repülőgépeket adna át Ukrajnának - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Az amerikai elnök döntött: Washington hírszerzési adatokat oszt meg Ukrajnával, hogy Kijev mélyen orosz területen csapjon le – írja egy amerikai lap. A hír azzal párhuzamosan érkezett, hogy felmerült: nagy hatótávú, Tomahawk robotrepülőgépeket kaphat Kijev.

Az Egyesült Államok fontolóra veszi, hogy Tomahawk cirkáló rakétákat szállítson Ukrajnának – közölte J.D. Vance alelnök. Ugyanakkor a német kancellár, Friedrich Merz bejelentette, hogy Berlin nagyon hamar új, nagy hatótávolságú rakétákat szállít Kijevnek.

Az amerikaiak az oroszokkal és a kínaiakkal kapcsolatos álláspontjáról, Donald Trump elképzeléseiről, az ukránok kompromisszumkészségéről is beszélt Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiderült, miért van Alexander Stubb finn elnök különösen jó kapcsolatban amerikai kollégájával.

Az orosz–ukrán háború minden fronton elhúzódik: míg Moszkva ember- és hadianyag-fölényére, Kijev technológiai és nyugati támogatásra támaszkodik – mondta Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense szerint egyik fél sem tud döntő áttörést elérni, a konfliktus lezárása egyre távolabb kerül, miközben a háború Európa közvetlen biztonságát is fenyegeti.

Bár vannak ukrán ellentámadások, napról napra Ukrajna veszít több területet a háborúban, az oroszok pedig lassan, de folyamatosan törnek előre a fronton – mondta az InfoRádióban Demkó Attila. Az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője szerint az oroszok célja a figyelem és a források megosztása lehet a NATO légterének megsértésével, de a türelmetlen amerikai elnök akár változtathat is a dolgok menetén.

Az amerikai kormányzat Ukrajna-ügyi különmegbízottja, Keith Kellogg kijelentette, engedélyezik, hogy az ukránok bizonyos esetekben mélységi csapásokat hajtsanak végre orosz területen.

A péntekre várható alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó előtt az orosz–ukrán háború állását, kimenetelét, a békekötés esélyeit elemezte Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiderült, meddig van esélyük az ukránoknak megállítani az orosz betörést, minek kell még történnie egy tűzszünet előtt és miért nem kötik Moszkvát tetteiben a támogatói.

Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője szerint az új határidő csak Donald Trump frusztráltságát jelzi, ám hiába a fenyegetés, az oroszokat most semmi sem tudná rávenni arra, hogy letegyék a fegyvert.

Az orosz haderő legalább szeptemberig folytathatja azt a stratégiát, hogy elmegy a falig, kihozza a maximumot a hadműveletekből, és az orosz elnök annak fényében dönthet a következő célokról, hogy addig mit érnek el a fronton – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője. A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, milyen fegyvereket kaphat a továbbiakban Ukrajna, valamint kitért arra is, mennyi esély van arra, hogy ötven napon belül tűzszünet legyen.

Sajtóértesülések szerint az amerikai elnök a mai napon jelenti be a Kijevnek szánt első fegyverszállítmányt.

Az amerikai légierő B-2 Spirit nehézbombázóját kimondottan hosszútávú bevetésekre tervezték. Ezért a mérnökök különös gondot fordítottak a személyzet kényelmére.

Június 22-én, vasárnap három iráni atomlétesítmény, a fordói, a natanzi és és az iszfahani ellen hajtott végre támadást az amerikai légierő, bunkerromboló bombákkal. A történésekről és azok lehetséges hatásairól, kimeneteléről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója.

Az Egyesült Államok légiereje mért pusztító csapást az iráni, fordói atomerőműre.

Az amerikai elnök a Truth közösségi médiában arról írt, hogy az Irán elleni amerikai légitámadás "monumentális károkat okozott" a perzsa állam nukleáris programjának.

"Elsöprő sikernek" nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.

Az Irán és Izrael, illetve az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról is tájékoztatást adott Kaiser Ferenc biztonság és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában. Elemezte a négy említett ország egymáshoz fűződő viszonyát is.

Izrael elsődleges célja az iráni atomfegyverkezés szétzúzása, majd egy belső polgárháború kirobbantása – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: az Egyesült Államok nem akar háborút.

A távolról irányított robotok elleni küzdelem újabb és újabb technikai megoldásokat szül. A legújabbak mostanában jelentek meg a fronton és egészen elképesztők.

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét képező új bázist. Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a támaszpont a Közel-Kelet felől érkező rakéták ellen védi Európát, Oroszország azonban azt állítja, támadásra is alkalmas lehet.