Infostart.hu
eur:
367.57
usd:
334.98
bux:
143768.36
2026. november 18. szerda Jenő

Heves vitát robbantott ki az Amerikai mesterlövész

Hős vagy könyörtelen gyilkos volt-e Chris Kyle, Clint Eastwood legújabb filmje, az Amerikai mesterlövész hőse - erről, valamint az iraki invázió jogosságáról bontakozott ki heves vita az amerikai kulturális élet és média politizáló képviselői között.

A hat Oscarra jelölt kasszasiker - a címszerepben Bradley Cooperrel - Chris Kyle-nak, a bajtársai között hőssé magasztosult tengerészgyalogosnak állít emléket. A katona négy turnusban teljesített szolgálatot Irakban, és az amerikai hadtörténet legpusztítóbb mesterlövésze lett. Leszerelése után, 2013-ban egy poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő veterán meggyilkolta egy texasi lőtéren.

Kyle a hivatalos statisztika szerint mintegy 160 ellenséggel végzett bizonyíthatóan, de a nagyotmondásáról is ismertté vált katona baráti körben 255 ember lelövésével dicsekedett. Ahogy a filmből kiderül, volt köztük a megszállással szembeszálló nő és gyerek is.

A filmet, miként a kétszeres Oscar-díjas Eastwood kései alkotásait általában, kedvezően fogadták a kritikusok, annak üzenetéről azonban vita bontakozott ki az amerikai közéletben. A konzervatívok jó része szerint az alkotás az amerikai katona legjobb tulajdonságait domborította ki, liberális oldalon pedig nem ment ritkaságszámba az a vélemény, hogy Kyle-nak öröme telt az általa vadaknak tekintett és dehumanizált irakiak gyilkolásában.

Egyes hírességeknek a filmmel kapcsolatos véleménynyilvánítása a detonáció erejével hatott. Az első bombát Michael Moore liberális filmrendező robbantotta, aki - a második világháborúban elesett nagybátyjára utalva - a Twitteren arról írt: neki azt tanították annak idején, hogy az orvlövészek "gyávák".

Sarah Palin, a republikánusok volt alelnök-jelöltje, aki mára ultrakonzarvatív Tea Party mozgalom múzsájává vált, a Facebookon erre azzal riposztozott, hogy Moore, aki "arra sem méltó, hogy Kyle bakancsát pucolja", voltaképpen "leköpi a szabadságharcosok sírját". Newt Gingrich, a képviselőház volt republikánus elnöke, televíziós kommentátor szerint pedig Moore-nak el kellene töltenie egy kis időt az olyan terrorszervezetekkel, mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam, hogy értékelje az Amerikai mesterlövészt.

Seth Rogen, a vígjátékairól ismert színész-rendező, aki legújabb filmjével, Az interjúval, amelyben Kim Dzsong Un diktátor meggyilkolásának témájával játszott el, Észak-Koreát haragította magára, - szintén a Twitteren - azt írta, hogy a fim Quentin Tarantino Becstelen brygantikjának harmadik fejezetére emlékeztette.

Rogen kimondatlanul a cselekménynek arra a vonulatára utalt, amely arról szólt, hogy egy német mesterlövész harctéri hőstetteiből náci propagandafilm készült. A jobboldali média, köztük a Fox News televízió, az online világból pedig The Daily Caller és a Brietbart emiatt támadta is, rámutatva, hogy méltatlan dolog Eastwood valós tényeken alapuló filmdrámáját a goebbelsi agymosáshoz hasonlítani. A bírálók kórusához csatlakozott Dean Cain, aki a Lois és Clark sorozatban Superman-alakításával vált igazán ismertté, és Kid Rock ötszörös Grammy-díjas énekes-zeneszerző is.

Rogen utóbb több lépésben kért bocsánatot, azt állítva, hogy "tulajdonképpen tetszett" neki a film, hogy "senkit sem akart megsérteni", hogy ő csak arra utalt: mindkét film cselekményében szerepeltek a halálosztó lövészek és hogy megjegyzéseinek "nem volt politikai tartalma". Arra is rámutatott, hogy a nagyapja veterán volt.

Visszakozott Moore is, nagyszerűnek nevezve Cooper alakítását, de kitartva amellett, hogy az amerikaiak nagy része nem tartja hősnek a mesterlövészeket.

Az indultok azonban nem csitultak el ennyivel. Voltak olyan, a filmmel kapcsolatban negatív véleményt kifejtő újságírók, akik halálos fenyegetést kaptak, és voltak ilyen muszlim közösségek is. A december végén mozikba került film és a nem sokkal később végrehajtott párizsi terrortámadások hatása egymást erősítve dühös arab- és iszlámellenes megnyilvánulásokat váltott ki a közösségi médiában.

Eastwood maga, aki köztudottan republikánus érzelmű, de az iraki háborút kifejezetten ellenezte, az afganisztáni beavatkozással kapcsolatban pedig szkeptikus volt, úgy nyilatkozott, hogy a filmje apolitikus alkotás. Cooper ezzel összhangban arról beszélt, hogy szerepét "jellemtanulmányként" fogta fel.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×