Az újság a magyar fővárosba látogatók figyelmébe ajánlja a Liszt Ferenc teret, amelyet az egyik legnyüzsgőbb helynek nevez, az Operaházat, ahol látható a zeneszerző szobra és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem történelmi épületét. Szerte a városban, több templomban és koncertteremben adják elő Liszt darabjait a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából. Október 22-én, a zeneszerző születésnapján pedig monumentális Krisztus oratóriumát mutatják be a Szent István-bazilikában - hívja fel a figyelmet, hozzátéve: ezzel egy időben Pekingben, Párizsban, Bayreuthban és Szöulban is felhangzik a darab.

A cikkben megjegyzik: ugyan igen sok programmal emlékeznek a fővárosban Lisztre, a zeneszerző nem Budapesten született, hanem a ma már Ausztriához tartozó Doborjánban (Raiding), és valójában nem töltött túl sok időt Budapesten, sokkal szívesebben időzött Párizsban, Weimarban és Rómában. Ugyanakkor Liszt imázsa igen vonzó: ő "az ellenállhatatlanul jóképű művész, aki a katolikus hölgyeket sem hagyta hidegen".

1875-ben Budapeseten megalapították a Zeneakadémiát, amelynek első igazgatója Liszt lett. Mivel az akkor már 64 éves művész elég pénzt keresett a fellépéseivel, fizetségként csupán egy kisebb lakást fogadott el az akadémia épületében. "Budapest számára ez volt a megvalósult PR-álom" - véli a lap.

A zeneszerző egykori lakása ma is látogatható, habár nyilvánvalóan nem őrzi azt a képet, amikor Liszt itt élt - fogalmaz a cikk. Mint írja, mindenhol zongorák vannak, így másnak már nemigen jut hely a múzeumban.

A cikk javasolja a közeli Vigadó felkeresését is, ahol Liszt és veje, Richard Wagner maguk vezényelték darabjaik előadását.