Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond, miután a 736 fős parlament és az annak tagjaival megegyező létszámú tartományi képviselők újraválasztották a szövetségi gyűlésben Berlinben 2022. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Adam Berry

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.

November elején, szüntelen nézeteltérések után megbukott a 2021 decemberében hivatalba lépett hárompárti, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló kormány.

A bukást sajátos módon maga a kancellár kezdeményezte azzal, hogy menesztette pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, a szabad demokraták elnökét. Nyomban ezt követően szolidaritást vállalva kilépett a kormányból Lindner pártja az FDP is.

A következő lépés kezdeményezője szintén Olaf Scholz volt. A kancellár ugyanis bizalmi szavazást kért a Bundestagban a kétpártivá vált kisebbségi kormány jövőjét illetően.

Ezzel párhuzamosan nem is titkolta, hogy mindezt már a bizalom megvonásának és az új választások kiírásának reményében tette.

Scholz számításai "bejöttek", a Bundestag december 16-án megvonta a bizalmat a kisebbségi kormánytól, és az előrehozott parlamenti választások mellett foglalt állást.

A pártok hosszabb vita után abban is megegyeztek, hogy az előrehozott választásokat február 23-án tartják.

Az alkotmány értelmében itt kapott szerepet Frank-Walter Steinmeier államfő, akinek elnöki jogköreivel élve mindezt hivatalosan is meg kellett erősítenie.

Az elnök meg is tette, így immár nem maradt tisztázatlan kérdés.

A parlament feloszlatása nem jelenti azt, hogy néhány napos szünet után, a jövő év első hónapjában az Bundestag nem ülne össze, de a ritka ülések kizárólag "szükséghelyzetek" megvitatását célozzák.

A ZDF értesülése szerint a 2021 őszi választások nyomán alakult, és az államfő által feloszlatott Bundestag a búcsúülését február 11-én tartja.

Elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy január legelső napjaitól még nagyobb sebességre kapcsol a választási kampány.

A jelenlegi parlamenti pártok, a konzervatív CDU/CSU, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja , a radikális jobboldali AfD, a szabad demokrata FDP, valamint a a baloldal két pártja sorra rendezik kongresszusaikat, és mutatják be a választási programokat.

Noha a pártvezetők többsége hitet tett a tisztességes, egymás becsmérlését kerülő hangnem mellett, az elmúlt hetek - már a kampány jegyében elhangzott - állásfoglalásai nem ezt vetítették előre.

A február 23-i választási időpont közeledtével erősödnek a koalíciós találgatások

A legfrissebb felmérések szerint pártok népszerűségi listáját jelentős fölénnyel vezeti a keresztény pártok, a CDU és a CSU szövetsége.

Szilárdan őrzi második helyét a szélsőjobboldalinak tartott, különösen az ország keleti felében nagy támogatottsággal rendelkező Alternatíva Németországárt (AfD), amely az illegális bevándorlás elleni harc fő képviselője.

Az AfD-t - szinte fej-fej mellett - az SPD és a Zöldek követik.

Az év elején alakult új baloldali párt, a BSW a sorban a következő, míg a liberális FDP, továbbá a hagyományos baloldali Die Linke a közvélemény-kutatások szerint könnyen kieshet a parlamentből.

Ami pedig az ország jövőbeni kormányát illeti, elemzők a legnagyobb esélyt a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciójának adják.

Mivel a radikális AfD-t a többiek szó szerint kiközösítették, nem kizárt, hogy a majdani koalícióban a Zöldek is szerepet kaphatnak.

Megfigyelők ugyanakkor azzal számolnak, hogy a február 23-i választások után hosszabb kormányalakítási tárgyalások következnek.

Abban pedig legalább ennyire egyetértenek, hogy az új koalíciónak rendívül nehéz dolga lesz mindenekelőtt a Németországot sújtó és jövőre is előrevetített gazdasági recesszió, valamint az illegális bevándorlás okozta súlyos problémák miatt.

Végezetül elemzők a legnagyobb esélyt annak adják, hogy Németország következő kancellárja Friedrich Merz, a CDU elnöke lesz. Olaf Scholznak szinte minimális az esélye az újrázásra.

Címlapról ajánljuk
Wéber Gábor: Kimi Antonelli lubickol, és egyelőre csak élvezni akarja ezt

Wéber Gábor: Kimi Antonelli lubickol, és egyelőre csak élvezni akarja ezt

Az első kilenc versenyhétvégén látottak alapján nem volt olyan futam, ahol a csapattárssal, George Russell-lel és az egész mezőnnyel való összevetésben ne Kimi Antonelli bizonyult volna a leggyorsabbnak – mondta Wéber Gábor Forma–1-es kommentátor az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt gondolja, ha a fiatal olasz pilóta nem peches két futamon, akkor akár 45-50 ponttal is vezethetne az összetettben.

„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

A munkabérek és az energiaárak emelkedését érvényesíteni kellett a strandjegyek árában, ez a fő oka annak, hogy átlagosan 10 százalékkal drágultak a belépők – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán kitért arra is, hogy a víz- és csatornadíjak év közben emelkedtek, ami korábban nem volt jellemző, az üzemeltetőknek viszont ezt is figyelembe kell venniük az árak meghatározásánál.
Sorra buknak le a sírrablók – Évtizedes titkok derülnek ki világhírű múzeumokban

Sorra buknak le a sírrablók – Évtizedes titkok derülnek ki világhírű múzeumokban

Ismét több tucat régiséget foglalt le a manhattani kerületi ügyészség a New York-i Metropolitan Museumban (Met), amelyek egytől egyig illegális tranzakciók útján kerültek az intézménybe. Az ilyen tárgyak  restitúciója felgyorsult az utóbbi időszakban, a napokban Olaszország, Irak és Indonézia láthatta viszont becses értékeit, szám szerint egy híján hatvanat, mind kalandos úton került amerikai intézményekbe. A most publikált adatok szerint az utóbbi időben egyedül a Met-nek mintegy 95 millió dollár értékű antikvitástól kellett megválnia, miután kiderült, hogy ősi lelőhelyek fosztogatóinak kezéből kerültek a „kifehéredés” útjára értő, ám a piac árnyékos oldalán működő kereskedők közreműködésével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×