A Moszkva melletti Krasznogorszkban található Crocus City Hall kulturális és üzletközpont koncerttermének épületébe péntek este négy fegyveres tört be, nyitott tüzet az emberekre, és kezdett el gyújtogatni. A terrortámadásban és annak következtében legalább 137 ember, közülük három gyermek életét vesztette, és 182-en megsérültek.

A terrortámadás elkövetésével meggyanúsított, tádzsik állampolgárságú Dalerzson Mirzojevet, Szaidakrami Racsabalizodot, Samszidin Faridunit és Muhammadszobir Faizovot szombat reggel elfogták a brjanszki régióban, egy moszkvai bíróság hétfőre virradóra május 22-ig előzetes letartóztatásba helyezte őket. Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közölte, hogy az ügyben összesen 11 embert vettek őrizetbe, és kilátásba helyezte, hogy a tömeggyilkosság összes elkövetője, szervezője és megrendelője el fogja nyerni a büntetését. A négy végrehajtó szerinte Ukrajnába akart menekülni.

A merénylettel több szempontból is megdőlt az a fajta imázs, amit az orosz hatalom állított magáról

– mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Ennek a képnek az egyik része volt az, hogy Vlagyimir Putyin stabil, biztonságos Oroszországot teremtett meg. Ez így is volt a posztszovjet térség szakértője szerint, mert 2007-ben volt utoljára nagyobb merénylet a szentpétervári metróban, amit ugyancsak az Iszlám Állam követett el, Moszkvában pedig 2011-ben történt utoljára terrorcselekmény. Terrorista merényletek szempontjából valóban sokkal jobb lett szerinte a helyzet, mint a 2000-es években.

"Ez az imázs ezzel a merénylettel, amely húsz éve a legnagyobb volt Oroszországban, most megdőlni látszik, és az orosz hatóságoknak demonstrálniuk kell, hogy minden kontroll alatt van, minden szükséges intézkedést megtesznek" – mondta Bendarzsevszkij Anton, és arra számít, hogy hasonlóan a Covid-járvány idején megszokottakhoz, most a terrorfenyegetésre hivatkozva korlátoznak majd bizonyos személyi szabadságjogokat. Példaként említette, hogy kiterjeszthetik a térfigyelő kamerák alkalmazását, még alaposabban megfigyelhetik a közösségi oldalakat, és az üzenetküldő alkalmazások titkosításának a feloldását is kikényszeríthetik.

Vlagyimir Putyin felvetésére, miszerint a merénylők Ukrajnába akartak szökni, Bendarzsevszkij Anton úgy vélekedett, hogy beleillik az orosz propagandába az a narratíva, hogy Ukrajna a terrorizmus forrása, de szerinte ezzel nemcsak a propaganda szintjén foglalkozhatnak, hanem ebből kiindulva

akár újabb háborús eszkalációt is elindíthat Moszkva.

Példaként említette, hogy a merénylet nyomán az igencsak népszerűtlen katonai mobilizációt meg lehet hirdetni, vagy a még Oroszországban lévő nyugati cégek államosítását és katonai célokra való átállítását ugyancsak ennek ürügyén be lehet jelenteni, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy komolyabb erőket küldjenek Ukrajnába, vagy komolyabb katonai költekezést is lehet szerinte indokolni a pénteken történtekkel.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a merénylet egybeesett Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztásával, és ilyenkor, a hatéves ciklus kezdete eleve magában hordozza a népszerűtlen intézkedések lehetőségét, hiszen még mindig van hat év, amikor feledtetni tudja a lakossággal ezeket a lépéseket.