Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
326.33
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton
A gázai Dzsabalija menekülttábor az szombati izraeli légicsapások után. Forrás: X / War Monitor
Nyitókép: Forrás: X / War Monitor

A Hamász szerint egy menekülttábort ért izraeli támadás, sok a halott - videó

A Hamász palesztin iszlamista azt közölte, hogy számos halálos áldozata van az övezet északi részén lévő Dzsabalija menekülttábort elleni izraeli légicsapásoknak.

A közlemény szerint legkevesebb 50 ember egy menekülteket elszállásoló iskolaépületben halt meg az izraeli légitámadásban. Továbbá egy család 32 tagja, köztük 19 gyermek is meghalt, mikor a lakóhelyüket ugyanebben a menekülttáborban találat érte.

Ezeket az állításokat egyelőre nem erősítette meg az ENSZ helyi segélyszervezete, az UNRWA.

Legkevesebb 47 halálos áldozata van palesztin egészségügyi források szerint olyan szombati izraeli légicsapásoknak is, amelyek a Gázai övezet déli részében, a 400 ezer lakosú Hán-Júniszban lévő lakótömböket ért.

Egy halálos áldozat egyik hozzátartozója a Reuters hírügynökség tudósítójának azt mondta: a 47 áldozat között több olyan van, aki az övezet északi részéből menekült délre Izrael felszólítására, és semmi köze nem volt a Hamászhoz.

Izrael közben ismételten arra szólította fel a Gázavárosban élőket, hogy hagyják el lakóhelyüket,

és menjenek az övezet déli részébe, mert nem akarja, hogy a lakosság a háború kereszttüzébe kerüljön. Az izraeli hadsereg nem közölte szombaton, hogy hol hajtott végre légicsapásokat az elmúlt 24 órában a Gázai övezetben, csak annyit közölt ismét, hogy terrorista célpontokat támadott.

Ursula von der Leyen szombaton kijelentette, hogy ellenzi a palesztinok "kényszerű kitelepítését". Az Európai Bizottság elnöke azt követően beszélt erről, hogy Kairóban találkozott Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel.

Von der Leyen az X-platformon korábban arról is beszámolt, hogy a találkozón, amelyen a Gázában kialakult humanitárius válságot tárgyalták meg, megköszönte az Egyiptom által nyújtott segítséget, és azt, hogy megkönnyíti a palesztinoknak szánt humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását.

"Egyetértünk abban, hogy a palesztinokat nem szabad erőszakkal kitelepíteni, és hogy a politikai perspektíva a kétállami (izraeli és palesztin) megoldáson alapul" - mondta von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke a tervek szerint a rafahi határátkelőhelyre is ellátogat, és találkozik palesztin menekültekkel. Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter szombaton arra figyelmeztetett: Izrael azon célja, hogy kiiktassa a Hamászt a Gázai övezetben, nem oldja meg a problémát.

"Ha nem örültök annak, amit a Hamász tesz, győzzétek meg a palesztinokat, hogy van jövőjük, de a Hamász a jövő és közöttük áll" - jelentette ki Izraelnek címezve a Bahreinben megrendezett "manámai párbeszéd" című fórumon, hangsúlyozva, hogy "a palesztinoknak nincs vesztenivalójuk".

Szafadi azt is kijelentette, hogy az élelem, az üzemanyag és a gyógyszer megtagadása a Gázában élőktől "háborús bűncselekmény". Mint mondta: Izrael 2,3 millió palesztint ejtett túszul azáltal, hogy ebben a háborúban megtagadja tőlük az élelmet és a vizet.

A külügyminiszter szerint a túszokat szabadon kell engedni, de a humanitárius szüneteket nem szabad függővé tenni a túszok szabadon bocsátásától.

Az Izrael és a Hamász közötti harcok szüneteltetése és a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyek "jelentős" növelése abban az esetben történhet meg, ha a palesztin szervezet szabadon engedi túszait - jelentette ki a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) által szervezett bahreini konferencián az amerikai elnök közel-keleti főtanácsadója, Brett McGurk.

McGurk elismerte, hogy a Gázai övezetben "szörnyű" és "tűrhetetlen" a helyzet, de csak a túszok kiszabadulása után indulhatnak meg a humanitárius segélyek, érkezhet meg az üzemanyag és szünetelhetnek a harcok. Mint mondta: Joe Biden amerikai elnök pénteken beszélt erről Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel, akinek országa fontos közvetítő szerepet játszik az október 7-én elrabolt és Gázába hurcolt 240 túsz egy részének kiszabadításáért folyó tárgyalásokban.

Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet Berlinben közölte, hogy alkalmazottai és családtagjaik csapdába estek a gázai es-Sifá Kórház közelében. Tájékoztatásuk szerint 137 emberről, köztük 65 gyermekről van szó, akik nem tudják elhagyni a szervezet vendégházát, és evakuálásuk kudarcba fulladt.

Az orvosszervezet azonnali tűzszünetre szólított fel, hogy ki lehessen menekíteni a civileket.

Mint hangsúlyozták, az élelem- és ivóvízhiány miatt napokon belül, vagy akár a következő órákban is további emberek halhatnak meg. Az ENSZ szerint már harmadik napja nem érkezett az övezetbe segély, és a terület egyes részein a szennyvíz már az utcákon folyik.

Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai dokumentumai, a középtávú program és a 2027-es költségvetési törvénytervezet üdítően átláthatók, és komoly szakmai munkáról tanúskodnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiányt egy év alatt 4,9 százalékra csökkentené, ami érdemi kiigazítás, és összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor a 2027 utáni pálya nem elég ambiciózus, hiszen a 3 százalékos határértéket már 2029-re el kellene érni. Kifogásolható az is, hogy a büdzsé különadókkal tömi be a réseket, és több, gazdaságilag káros Orbán-kori intézkedést is továbbvisz. Ezzel lényegében az új kormány utólag legitimálja a régi rendszer megoldásait, és fékezi azt a növekedést, amely a versenygazdaság felé fordulással elérhető lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×