eur:
392.9
usd:
366.73
bux:
66196.91
2024. április 25. csütörtök Márk
Kemal Kilicdaroglut, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, egy hatpárti ellenzéki pártszövetség elnökjelöltjét ábrázoló plakát előtt osztogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök reklámanyagát egy aktivista Isztambulban 2023. május 10-én, négy nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Május 14-én parlamenti választásokat is tartanak Törökországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Már számolják a szavazatokat Törökországban

Helyi idő szerint délután 17 órakor (közép-európai idő szerint 16 órakor) bezártak a szavazóhelyiségek Törökországban a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában. A legnagyobb ellenzéki párt szerint egy volt képviselőjük megsérült egy összetűzés során.

A második forduló, amelyben Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő és a fő ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu mérkőzött meg egymással, azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie. Most vasárnap már csak a legjobban szereplő két jelölt mérettette meg magát.

A 18. életévüket betöltött állampolgárok helyi idő szerint reggel 8 órától (közép-európai idő szerint 7 órától) járulhattak az urnákhoz. Azok, akik pontban 17 órakor még sorban álltak, leadhatták szavazatukat.

Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos magára a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele. Ez vonatkozik a részvételre is. 18 és 21 óra között a sajtó kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által kiadott információkat hozhatja nyilvánosságra.

Az YSK a médiát érintő korlátozásokat a tervek szerint 21 órakor oldja fel, bár dönthet úgy is, hogy ezt az időpontot korábbra hozza.

Az államfőválasztás első fordulóját Erdogan nyerte meg a szavazatok 49,52 százalékával. Kilicdaroglu, aki 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.

Özgür Özel, a CHP frakcióvezető-helyettese vasárnap a hivatalos Twitter-fiókján azt írta, hogy Ali Seker volt parlamenti képviselőjük megsérült egy összetűzés során a délkelet-törökországi Sanfliurfa tartomány Karaali falvában, ahol társaival megfigyelőként tartózkodott. A dulakodás oka az volt, hogy Sekerék felszólaltak a tapasztalt szabálytalanságok ellen - közölte Özel.

A külföldön élő törökök május 20. és május 24. között szavazhattak Törökország diplomáciai külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain május 28-án 17 óráig még ők is voksolhattak. Az ő szavazócéduláikat Ankarába szállították. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×