Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
333.22
bux:
121185.02
2026. március 3. kedd Kornélia
Kemal Kilicdaroglut, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, egy hatpárti ellenzéki pártszövetség elnökjelöltjét ábrázoló plakát előtt osztogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök reklámanyagát egy aktivista Isztambulban 2023. május 10-én, négy nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Május 14-én parlamenti választásokat is tartanak Törökországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Már számolják a szavazatokat Törökországban

Helyi idő szerint délután 17 órakor (közép-európai idő szerint 16 órakor) bezártak a szavazóhelyiségek Törökországban a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában. A legnagyobb ellenzéki párt szerint egy volt képviselőjük megsérült egy összetűzés során.

A második forduló, amelyben Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő és a fő ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu mérkőzött meg egymással, azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie. Most vasárnap már csak a legjobban szereplő két jelölt mérettette meg magát.

A 18. életévüket betöltött állampolgárok helyi idő szerint reggel 8 órától (közép-európai idő szerint 7 órától) járulhattak az urnákhoz. Azok, akik pontban 17 órakor még sorban álltak, leadhatták szavazatukat.

Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos magára a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele. Ez vonatkozik a részvételre is. 18 és 21 óra között a sajtó kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által kiadott információkat hozhatja nyilvánosságra.

Az YSK a médiát érintő korlátozásokat a tervek szerint 21 órakor oldja fel, bár dönthet úgy is, hogy ezt az időpontot korábbra hozza.

Az államfőválasztás első fordulóját Erdogan nyerte meg a szavazatok 49,52 százalékával. Kilicdaroglu, aki 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.

Özgür Özel, a CHP frakcióvezető-helyettese vasárnap a hivatalos Twitter-fiókján azt írta, hogy Ali Seker volt parlamenti képviselőjük megsérült egy összetűzés során a délkelet-törökországi Sanfliurfa tartomány Karaali falvában, ahol társaival megfigyelőként tartózkodott. A dulakodás oka az volt, hogy Sekerék felszólaltak a tapasztalt szabálytalanságok ellen - közölte Özel.

A külföldön élő törökök május 20. és május 24. között szavazhattak Törökország diplomáciai külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain május 28-án 17 óráig még ők is voksolhattak. Az ő szavazócéduláikat Ankarába szállították. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Az Európai Bizottság készülő új iparszabályozási támogatási rendelete egyszerre puhítja fel a „Made in Europe” szabályokat és erősítené Brüsszel hatáskörét a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetések ellenőrzésében, ami húsba vágóan érintheti a kínai beruházásoktól egyre inkább függő Magyarországot. A Contexte által megszerzett tervezet szerint a Bizottság nagyobb rugalmasságot engedne az európai gyártási kritériumok alól, miközben központosítaná az egységes piacot érintő befektetések felügyeletét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×