eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kemal Kilicdaroglut, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, egy hatpárti ellenzéki pártszövetség elnökjelöltjét ábrázoló plakát előtt osztogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök reklámanyagát egy aktivista Isztambulban 2023. május 10-én, négy nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt. Május 14-én parlamenti választásokat is tartanak Törökországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Már számolják a szavazatokat Törökországban

Helyi idő szerint délután 17 órakor (közép-európai idő szerint 16 órakor) bezártak a szavazóhelyiségek Törökországban a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában. A legnagyobb ellenzéki párt szerint egy volt képviselőjük megsérült egy összetűzés során.

A második forduló, amelyben Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő és a fő ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu mérkőzött meg egymással, azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie. Most vasárnap már csak a legjobban szereplő két jelölt mérettette meg magát.

A 18. életévüket betöltött állampolgárok helyi idő szerint reggel 8 órától (közép-európai idő szerint 7 órától) járulhattak az urnákhoz. Azok, akik pontban 17 órakor még sorban álltak, leadhatták szavazatukat.

Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos magára a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele. Ez vonatkozik a részvételre is. 18 és 21 óra között a sajtó kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által kiadott információkat hozhatja nyilvánosságra.

Az YSK a médiát érintő korlátozásokat a tervek szerint 21 órakor oldja fel, bár dönthet úgy is, hogy ezt az időpontot korábbra hozza.

Az államfőválasztás első fordulóját Erdogan nyerte meg a szavazatok 49,52 százalékával. Kilicdaroglu, aki 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.

Özgür Özel, a CHP frakcióvezető-helyettese vasárnap a hivatalos Twitter-fiókján azt írta, hogy Ali Seker volt parlamenti képviselőjük megsérült egy összetűzés során a délkelet-törökországi Sanfliurfa tartomány Karaali falvában, ahol társaival megfigyelőként tartózkodott. A dulakodás oka az volt, hogy Sekerék felszólaltak a tapasztalt szabálytalanságok ellen - közölte Özel.

A külföldön élő törökök május 20. és május 24. között szavazhattak Törökország diplomáciai külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain május 28-án 17 óráig még ők is voksolhattak. Az ő szavazócéduláikat Ankarába szállították. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×