A dokumentum kitér az álláshirdetésekre és a munkakörök megnevezésére is, amelyeknek nemi szempontból semlegesnek kell lenniük, a felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetésmentesen kell lebonyolítani.

Az új szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a munkavállalók teljes körű tájékoztatást kapjanak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban. A munkaszerződésekben pedig nem lehet megtiltani, hogy egy munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve azt, hogy mások fizetéséről tájékozódjon.

Ha a bérjelentések legalább 5 százalékos nemek közötti bérszakadékot mutatnak, a munkáltatóknak a munkavállalók képviselőivel együttműködve közös bérértékelést kell végezniük. A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat - például pénzbírságot - kell bevezetniük a szabályokat megsértő munkáltatókkal szemben, és jogsértésnél a munkavállalónak joga lesz kártérítést követelni. Az új szabályok hatálya most először terjed ki az interszekcionális megkülönböztetésre és a nem-bináris személyek jogaira is.

Az EP arról is rendelkezett, hogy

a bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét.

Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció.

Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő javaslatát a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére. Az Európai Parlament után, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanácsnak hivatalosan még jóvá kell hagynia az új irányelvet annak hatályba lépése előtt.

Kósa Ádám a Fidesz EP-képviselője az új szabályzatot megvitató csütörtöki eszmecsere keretében megerősítette, hogy a magyar kormány teljes mértékben támogatja a nemi egyenlőségre irányuló törekvéseket, azonban

felhívta a figyelmet, hogy az EU "ezt a nemes célt kihasználva jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a nőkön és férfiakon kívül létezik egy harmadik, semleges nem is."

"Hiába iktatjuk törvénybe, hogy a Föld lapos, attól még nem igaz. Az Európai Unió úgy gondolja, hogy ha leírja egy irányelvben - amelyet minden tagállam köteles átültetni a nemzeti jogába -, hogy orvostudományi és biológiai kutatások nyomán mára elismert, hogy az ember nemcsak férfi vagy nő lehet, akkor ez igaz lesz" - mondta.

Kósa Ádám felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződést (EUMSZ) egy irányelvben próbálják meg átírni, arra hivatkozva, hogy az 1957-ben írt szöveg elavult. A képviselő felhívta a figyelmet: "Az EUMSZ módosítása kizárólag a tagállamok egyhangú döntésével lehetséges. Nagyon veszélyes precedenst teremt, hogy a szöveg módosítása helyett csak rásütjük, hogy elavult és a benne foglaltakat másként kell érteni. Ez a jog megcsúfolása."

Hozzátette: "Évtizedek óta azért dolgozunk, hogy a nők is ugyanakkora fizetést kapjanak, mint a férfiak. Amikor végre célt érhetnénk, akkor arra ébredünk, hogy már nem is az egyforma díjazás áll a viták középpontjában, hanem az, hogy a férfiak férfiak-e és a nők nők-e egyáltalán. Ez nevetséges és abszurd. Sajnos azonban az Európai Unióban ez a kérdés ma fontosabb, mint hogy végre ugyanúgy megbecsüljük a nőket anyagilag."