Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke beszédet mond Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnökének emlékére rendezett konferencián a Várkert Bazárban 2021. november 13-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Alkalom arra, hogy egymás szemébe nézzünk – Németh Zsolt a skandináv NATO-s útjukról

Jövő héten még nem tűzi napirendjére a magyar Országgyűlés a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikációját, mert a Fidesz-KDNP parlamenti delegációt küld a két skandináv országba. Korábban ugyanis több svéd és finn politikus is alaptalan és igazságtalan rágalmakat terjesztett Magyarországról – mondta az InfoRádiónak a magyar törvényhozás külügyi bizottságának fideszes elnöke, aki a küldöttség egyik tagja lesz. Németh Zsolt ugyanakkor arra utalt, hogy a kormánypárti képviselők nem fogják útját állni a védelmi szövetség északi bővítésének.

„Két napirendi pont szerepel a tárgyalásainkon Stockholmban, illetve Helsinkiben. Az egyik a NATO-bővítés kérdése, a másik a kétoldalú kapcsolataink” – ismertette az út programját Németh Zsolt.

A fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: örömükre szolgál, hogy minden jel szerint mindkét parlament elnöke fogadja a Hende Csaba parlamenti alelnök által vezetett delegációt és találkozni fognak a társbizottságokkal, a külügyi bizottság és az Európa-ügyi bizottság vezetőjével.

Fontos témának nevezte a NATO bővítésnek ügyét: „Szeretnénk elmondani partnereinknek, hogy erős hadseregű országoknak tartjuk őket, ezért úgy gondoljuk, ha fölveszi őket a NATO, akkor a szövetség erősödik.”

A finn hadsereg különösen erősnek számít nemzetközi összehasonlításban,

tehát nagyon nagy erősödést jelent, másodsorban azért is támogatják a kérést, mert ezek az országok 1000 éve olyan nemzetek Európában, akikkel összeköt bennünket a történelem – mondta Németh Zsolt.

Harmadsorban pedig van egy külön okuk, ami most aktuális, nevezetesen, hogy az orosz katonai agressziónak az egyik célja pontosan az, hogy visszaszorítsa a NATO-t – mondta. Az észak-atlanti szövetség azonban nagyon egyértelmű választ adott erre a orosz katonai agresszióra, meg akarja erősíteni önmagát katonailag, az elrettentő képességét fokozni akarja, illetve erősíteni akar a bővítéssel is. Ezért hívta meg ezt a két országot.

A parlament külügyi bizottságának elnöke egyértelműsítette: Magyarország ezekkel a célokkal maximálisan egyetért,

„mi is erősítjük a magyar hadsereget és mi is úgy gondoljuk, hogy erősödik a NATO, ha ezt a két országot fölvesszük”.

Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy számos északi politikus, európai parlamenti képviselő, illetőleg kormánytag sokszor „minősíthetetlen hangnemben” nyilatkozott Magyarországról, ezért úgy gondolja, hogy a NATO bővítési vita nagyon jó apropó arra, hogy „egymás szemébe nézzünk, tisztázzuk a félreértéseket, új alapokra helyezzük a kapcsolatainkat”.

Az is szerencsés, hogy Svédországban „hozzánk közelebb álló, jobboldali, konzervatív jellegű kormány vette át a közelmúltban a kormányrudat”.

Az út után tájékoztatni fogják a kormánypárti képviselőket arról, hogy mit tapasztaltak a finn és svéd partnereik részéről. Az interjúban azt azonban egyértelműsítette a kormánypárti politikus, hogy a kormánypárti frakciók elkötelezettek amellett, hogy támogassák a finn és a svéd csatlakozást.

„Szövetségesekként elvárható, hogy baráti és kölcsönös tiszteleten alapuló viszony jellemezze a kapcsolataikat” – zárta gondolatait Németh Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: nem drágább Európában külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon

Szakértő: nem drágább Európában külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon

A legnépszerűbb országoknak a külföldi továbbtanulás szempontjából Hollandia és Belgium számít, de Ázsia felé is egyre jobban nyitnak a diákok – mondta el az InfoRádióba Sywa Petra a Baltic Council regionális menedzsere. Sywa Petra hozzátette, az Egyesült Államokon kívül nem mondható el, hogy drágább lenne külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon.

Eljöhetett a radikális jobboldal napja Németországban

Vasárnap tartományi parlamenti választást tartanak a mintegy 2,1 millió lakosú Szász-Anhaltban. Bár a voksolás alapesetben elsősorban a helyi és a német belpolitika követőit érdekelné, a nemzetközi figyelem most mégis erre a tartományra fókuszál. A választás tétje ugyanis túlmutat a regionális kereteken: nem az a kérdés, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) szerzi-e meg a legtöbb képviselői helyet, hanem az, hogy eléri-e az abszolút többséget, vagy a többi párt összefogásával megakadályozható-e az első AfD-s tartományi miniszterelnök megválasztása.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tűzszünetet rendelt el Putyin, majd Moszkvában tárgyalt Trump embereivel – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Tűzszünetet rendelt el Putyin, majd Moszkvában tárgyalt Trump embereivel – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton elrendelte, hogy három napig szüneteltessék a Kijev elleni légicsapásokat az amerikai delegáció Moszkvába érkezésére tekintettel - jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Orosz sajtóbeszámolók szerint Steve Witkoff, Donald Trump elnöki megbízottja és Jared Kushner, az amerikai elnök veje tegnap mintegy három órán át tárgyalt Putyinnal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton beszélt az orosz fővárosban tárgyaló amerikai küldöttekkel, akiket ma Kijevben fogad. Az ukrán elnök közölte: készek betartani a tűzszünetet a tárgyalási folyamatban érintett városokkal kapcsolatban. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi háborús fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×