Infostart.hu
eur:
355.92
usd:
305.94
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Volodimir Zelenszkij ukrán (j2) és Joe Biden amerikai elnök (b2) a kijevi Szent Mihály-székesegyháznál 2023. február 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Volodimir Zelenszkij: ebből világháború lehet

A német Die Weltnek adott interjút az ukrán elnök.

Világháborúhoz vezetne, ha Kína szövetkezne Oroszországgal – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy német interjúban.

A Die Welt című lap hírportálján közölt interjúban az ukrán elnök kiemelte: Ukrajnának fontos, hogy Kína ne támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.

Mint mondta, valójában azt szeretné, hogy Kína Ukrajna mellé álljon, de nem gondolja, hogy ez "ebben a pillanatban" lehetséges. Az viszont lehetséges, hogy Kína "pragmatikus" álláspontot foglaljon el, hiszen "ha szövetségre lép Oroszországgal, akkor világháború lesz, és Kína tisztában van ezzel".

Elmondta, hogy Kínának Kijev úgynevezett tízpontos béketerve támogatójaként lehet szerepe, mindenekelőtt a nukleáris biztonság garantálásában, az Egyesült Államokkal és az EU egyes tagállamaival együtt.

Kérdésre válaszolva hozzátette:

nincsenek arra utaló jelek, hogy Kína katonai segítséget nyújtana Oroszországnak.

Volodimir Zelenszkij kiemelte, hogy Oroszországgal "haszontalan" lenne párbeszédet folytatni, mert Ukrajna nem tudja megváltoztatni az orosz hozzáállást. Oroszországban "úgy döntöttek, hogy elszigetelik magukat a világ többi részétől, és a régi szovjet birodalom újjáépítéséről álmodoznak", ezzel pedig "nem tehetünk semmit".

Változás csak az orosz oldalról indulhat, "rajtuk múlik, hogy a kölcsönös tisztelet alapján együttműködnek-e a nemzetek közösségével"

- mondta Volodimir Zelenszkij.

Kifejtette: az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésekor azzal vádolták Ukrajnát, hogy el akarja szigetelni Oroszországot, holott éppen fordított az összefüggés, Vlagyimir Putyin orosz elnök szigetelte el hazáját a nemzetközi közösségben, méghozzá az Ukrajna elleni háború megindításával - tette hozzá.

Aláhúzta: Vlagyimir Putyin nem éri el célját, "a Szovjetunió újjáépítését".

Sok millió "lengyel nem akarja, hogy orosz csapatok legyenek az országukban", és Vlagyimir Putyin "a szlovákoknak sem fogja tudni megmondani, hogy mit csináljanak", Lettországot, Észtországot és Litvániát pedig nem tudja elfoglalni, és Ukrajnát nem tudja megszállni. "Nem akarjuk, hogy meghódítsanak bennünket, nem akarunk a Szovjetunió része lenni, és nem akarunk az Oroszországi Föderáció része lenni" - fejtette ki Volodimir Zelenszkij, aláhúzva, hogy ezt nemcsak három-négy ukrán mondja, hanem negyvenmillió.

(Nyitóképünkön Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök a kijevi Szent Mihály-székesegyháznál 2023. február 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.)

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×