Infostart.hu
eur:
367.78
usd:
335.47
bux:
144040.24
2026. november 18. szerda Jenő
Beér-Seva, 2016. december 12.Az egyik gép amerikai pilótája kiszáll fülkéjéből két F-35-ös amerikai gyártmányú harci repülőgép földet érésekor a dél-izrael Beér-Seva közelében lévő Nevatim légi támaszponton 2016. december 12-én. Ez első két Izraelbe érkezett lopakodó F-35-ös gép az ötven közül, amelyeket Izrael vásárol a Lockheed Martin amerikai társaságtól. (MTI/EPA/Jim Hollander)
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Hollander

Újra fegyverkezik Németország - új vadászgépeket vehetnek

A legmodernebbnek számító harci repülőgépre, az amerikai Lockheed Martin F-35-ös modelljére cserélhetik a német légierő (Luftwaffe) Tornado típusú gépeit hétfői német sajtóértesülések szerint.

A szövetségi kormány terve szerint legfeljebb 35 darabot vásárolhatnak az atomfegyverek célba juttatására is alkalmas harci repülőgépből a több mint 40 éve bevezetett Tornado modell lecseréléséről szóló programban, amelynek végrehajtását a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós szerződése is előírja.

Az egyre inkább elöregedő harcigép-flotta cseréjét évek óta tervezik. Az F-35-ös beszerzése ellen korábban azzal érveltek a kormányzaton belüli vitákban, hogy hátráltathatja az európai katonai repülőgépek új nemzedékének kifejlesztésére indított német-francia-spanyol programot (FCAS). Az F-35-ös mellett szól viszont, hogy számos európai NATO-partner használja, aminek révén nagyobb hatékonyságra, szinergiahatások kiaknázására nyílhat lehetőség, és a modell azt is biztosítja, hogy a német légierő megfeleljen az úgynevezett nukleáris részvétel elvének.

A flotta modernizációjának lendületet ad az Ukrajna elleni orosz invázió is, amelynek hatására a szövetségi kormány elhatározta, hogy a hidegháború vége óta követett visszafogott haderő-fejlesztési politikával szakítva felállít egy százmilliárd eurós korszerűsítési alapot, és ezentúl minden évben a NATO-tagoktól elvárt szintet - vagyis a hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő összeget - meghaladó mértékben költ védelemre.

A terület egyik legbefolyásosabb szakpolitikusa, Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke egy február végi, az irányváltás bejelentése után néhány nappal tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a legelső feladat a Tornadók cseréjének rendezése. Az FDP-s politikus hangsúlyozta, hogy a német légierőnek az F-35-ösre van szüksége, mert az a világ legmodernebb harci repülőgépe és sok partner használja. Hozzátette: az ukrajnai háború világosan mutatja, hogy "a támadásokat a levegőből hajtják végre, és ennek megfelelően kell válaszolni vagy megakadályozni a támadásokat".

A nukleáris részvétel elve azt jelenti, hogy a NATO elrettentő erejének fokozása érdekében az atomfegyverek használatába be kell vonni az észak-atlanti szövetség olyan tagországait is, amelyek nem tartoznak az atomhatalmak közé. Német viszonylatban ez azt jelenti, hogy - esetleges bevetésükkor - az Egyesült Államok haderejének Németországban telepített atomtölteteit amerikai katonák élesítenék ugyan, de a Luftwaffe gépei juttatnák célba.

Az Egyesült Államok a nem hivatalos adatok szerint húsz atomtöltetet telepített a Luftwaffe egy támaszpontján, a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Büchelben.

(A nyitóképen: Az amerikától vásárolt egyik F-35-ös amerikai gyártmányú harci repülőgép földet érésekor a dél-izrael Beér-Seva közelében lévő Nevatim légi támaszponton 2016. december 12-én.)

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×