Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Rakétatámadás során megrongálódott lakóház Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Bent vannak Kijevben az orosz csapatok

A harcok már a külvárosban folynak, a lakosokat Molotov-koktélok készítésére és az orosz csapatmozgások jelentésére szólították fel.

Éjszaka rakétatámadások készítették elő a város elleni nagyszabású orosz támadást: a főváros egyik lakónegyedében péntek reggel heves lövéseket és robbanásokat lehetett hallani, ukrán tisztviselők pedig arra figyelmeztettek mindenkit, hogy orosz katonai járművek közelednek északnyugat felől, írja a The Guardian.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz erők behatoltak Kijev Obolony kerületébe, amely nagyjából tíz kilométerre van a város központjától. Egy online közzétett közleményben azt javasolják a lakosoknak, hogy jelentsék az orosz csapatok mozgását, és készítsenek elő Molotov-koktélokat az ellenség semlegesítése érdekében. Két kijevi lakóház már csütörtök este lángba borult, miután egy lelőtt repülőgép lezuhanó törmelékei eltalálták azokat.

Civilek is érintettek

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azzal vádolja Vlagyimir Putyint, hogy civil és katonai célpontokat egyaránt célba vesz.

"Azt állítják, a civil objektumok nem jelentenek célpontok számukra. Ez hazugság, nem tesznek különbséget" - mondta Zelenszkij péntek kora reggeli tévébeszédében, melyben azt is megfogadta, hogy továbbra is megvédi hazáját.

"Oroszországnak előbb-utóbb beszélnie kell velünk arról, hogyan lehet véget vetni az ellenségeskedésnek és megállítani ezt az inváziót. Minél hamarabb kezdődik a beszélgetés, annál kisebbek lesznek Oroszország veszteségei" - fogalmazott.

Az elnök bírálta a világ vezetőit is, amiért a távolból figyelik az eseményeket.

"Egyedül hagytak minket, hogy megvédjük az államunkat. Ki áll készen arra, hogy mellettünk harcoljon? Nem látok senkit. Ki áll készen arra, hogy garanciát adjon Ukrajnának a NATO-tagságra? Mindenki fél" - mondta. Elmondása szerint szerint a rakétacsapások hajnali 4 órakor folytatódtak és toronyházakat is érintettek. Az ukrán hadsereg közölte, hogy lelőttek egy orosz repülőgépet a főváros felett.

Zelenszkij és családja célpont

A brit védelmi miniszter, Ben Wallace arról tájékoztatott: a brit hírszerzés szerint Oroszország egész Ukrajnát el akarja foglalni. A nemzetközi büntetőbíróság (ICC) pénteken közölte, hogy vizsgálatot folytathat esetleges háborús bűncselekmények ügyében, bár további részleteket nem közölt. Éjszakai videobeszédében Zelenszkij azt mondta, hogy 137 ember halt meg azóta, hogy Putyin csütörtökön szárazföldi, légi és tengeri inváziót indított, a sebesültek száma több száz fő, Oroszország pedig őt nevezte meg első számú célpontnak.

"A családom a második számú célpont. Az államfő elpusztításával akarják politikailag tönkretenni Ukrajnát.

Én a fővárosban maradok.

A családom is Ukrajnában van" - húzta alá.

Ukrajna már Csernobil fölött is elvesztette az ellenőrzést, a létesítményt személyzetét túszként tartják fogva az oroszok. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség komoly aggodalommal követi a helyzetet, és maximális önmérsékletre szólított fel, hogy elkerüljenek minden olyan akciót, amely veszélybe sodorhatja Ukrajna nukleáris létesítményeit.

Több szankciót követel Ukrajna

A Nyugat egy sor új szankcióval válaszolt Putyin agressziójára Moszkva ellen, és az Egyesült Államok bejelentette, hogy további 7000 katonát küld Németországba, hogy megerősítse a NATO keleti határait. Kijev ugyanakkor bírálja az EU-t, miután nem döntöttek Oroszország kizárásáról a nemzetközi fizetési rendszerből. Joe Biden amerikai elnök megerősítette, hogy a 30 NATO-szövetséges ország vezetői pénteken találkoznak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken szavaz egy olyan határozattervezetről is, amely elítéli Oroszország invázióját, és azonnali kivonulást követel Moszkvától. Moszkva azonban megvétózhatja az intézkedést, és nem volt világos, hogy Kína, amely elutasította, hogy Oroszország lépését inváziónak nevezze, hogyan szavazna.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×