A belügyminisztérium közleménye szerint 26 fegyveres bűnözőt likvidáltak, és több mint háromezer embert őrizetbe vettek. A tüntetések kezdete óta 18 rendőr és nemzeti gárdista halt meg az összecsapásokban.

A legsúlyosabb helyzet Almatiban, az ország legnagyobb városában alakult ki, ahol folytatódott a lövöldözés a Köztársaság tér közelében. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója szerint több szétlőtt autó látható a területen, legalább kettőben holttestek vannak. A város más részein viszonylagos nyugalom honol, azonban szórványosan ott is hallani lövéseket.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök reggeli nyilatkozatában azt állította, hogy az országot az elmúlt napokban sújtó példátlan zavargások után az alkotmányos rend nagyrészt helyreállt. Figyelmeztetett, hogy noha a helyi hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet,

a terroristák még mindig aktívak, ezért a megkezdett terrorellenes műveletet folytatni kell.

Kazahsztán az ország három évtizeddel ezelőtti függetlenné válása óta a legsúlyosabb zavargások színtere. A demonstrációkat az országban széleskörűen használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árának csaknem megduplázódása váltotta ki. A zavargások gyorsan átterjedtek az egész országra. A tüntetők rendkívül erőszakossá váltak, kormányépületeket gyújtottak fel, és több mint egytucat rendfenntartót megöltek.

A belügyminisztérium bejelentette, hogy a rendvédelmi szervek 70 éjjel-nappal működő ellenőrző pontot állítottak fel a köztársaság területén. A Nemzetbiztonsági Bizottság (KNB) sajtószolgálata azt közölte, hogy a hatóságok az egész országra kiterjedő kritikus - vörös - terrorveszélyességi fokozatot rendeltek el.

Dauren Abajev, a kazahsztáni elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese a Habar-24 országos televíziós csatornán elmondta, hogy a terroristák saját kommunikációs eszközeiket használják. Almatiban elsőként elfoglalták a helyi közigazgatás épületét, a televíziós csatornák irodáit, és több kísérletet tettek arra, hogy a központi televízióban élő adásba kerüljenek. Megostromolták a rendőrség székházát. Hatalmukba kerítették a repülőteret, és több repülőgépet lefoglaltak. Barikádokat és útzárakat állítottak fel minden helyszínen. A fegyveresek professzionális módon cselekedtek, és speciális puskákkal felszerelt mesterlövészeket is bevetettek.

A városparancsnokság pénteken kiadott közleményében arról számolt be, hogy az Almatiban tevékenykedő terroristák állami rendszámtábla nélküli autókkal közlekednek. A hatóság felhívta az állampolgárok figyelmét, hogy járművük használatakor tartsák maguknál a szükséges okmányaikat, az autókon pedig állami rendszámtáblát használjanak, különben a rendkívüli állapot rendszerének legszigorúbb szankcióit fogják alkalmazni velük szemben.

Almatiban a zavargások résztvevői hat fegyverüzletet fosztottak ki - jelentette pénteken a Habar-24. A televízió arról is tájékoztatott, hogy ismét működik Almati nemzetközi repülőtere. Korábban a köztársaságban kialakult feszült helyzet miatt Aktobe és Aktau repülőtereit is lezárták.

Újraindult a vasúti közlekedés, amely a kitört zavargások miatt átmenetileg szünetelt. Minden állomás nyitva áll a forgalom előtt - jelentette be közleményében az országos vasúthálózat fő üzemeltetőjének vezetője. Kazahsztánnak több mint 14 000 kilométernyi vasúti fővonala van.

Sztanyiszlav Zasz, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) főtitkára telefonbeszélgetést folytatott Szadir Zsaparov kirgiz elnökkel, és megvitatta vele a kazahsztáni helyzetet a kollektív békefenntartó erőinek telepítését követően. Elhangzott, hogy a békefenntartók fő feladata Kazahsztánban a fontos kormányzati és katonai létesítmények védelme, valamint az ország rendfenntartó erőinek segítése a helyzet stabilizálásában és a törvényes mederbe való visszatérésben. Kirgizisztán 150 katonát küld Kazahsztánba a KBSZSZ békefenntartó missziójának részeként. Az orosz vezetésű szervezet összesen mintegy 2500 békefenntartót vezényel a válság sújtotta közép-ázsiai országba, előreláthatólag néhány napos vagy hetes időtartamra.

Kazahsztán fontos kőolajtermelő ország és a világ első számú urántermelője. A fő kőolajlelőhely, Tengiz termelése csütörtökön csökkent, az üzemeltető, a Chevron közlése szerint azért, mert egyes, a tiltakozásokkal rokonszenvező üzlettársak akadályozták a vasúti forgalmat. A tüntetések kezdete óta világszerte nőtt a kőolaj, és magasra szökött az urán ára.