Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Frankfurt, 2020. december 27.A Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus (COVID-19) elleni vakcinát tartalmazó fiolák Frankfurtban 2020. december 27-én. Németországban az idősotthonok 80 év feletti lakóit, az ott dolgozó ápolókat és a különösen veszélyeztetett kórházi dolgozókat oltják be először a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus (COVID-19) elleni vakcinával. Az oltókampányt jelenleg még mobil oltócsapatok végzik, a több mint 400 oltóközpont többsége a következő napokban nyílik majd meg.
Nyitókép: MTI/DPA pool/EPA/Andreas Arnold

Német oltás: "leelőztük a briteket"

Berlin már nagyon várja, hogy megkapja a Szputnyik az európai uniós engedélyt.

Többen kapták meg az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltás első adagját Németországban, mint Nagy-Britanniában - közölte a hét végén a német szövetségi egészségügyi miniszter.

Jens Spahn Twitter-bejegyzésében rámutatott, hogy Németország a hat hónapja elindított oltási kampányban első alkalommal előzte meg az első adag oltások számában Nagy-Britanniát.

A szövetségi kormány összesítése szerint a tavaly december 26-án kezdődött kampányban péntekig 44 363 821 ember - a lakosság 53,3 százaléka - kapott legalább egy adag oltást a Covid-19 ellen.

Teljes oltással 28 915 700 ember - a lakosság 34,8 százaléka - rendelkezik.

A brit kormány pénteki adatai szerint Nagy-Britanniában 43 877 861-kaptak legalább egy adag oltást. Közülük 32 085 916-an rendelkeznek teljes oltással.

Németországban az AstraZeneca-, a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Janssen-féle vakcinával igyekeznek elérni a Covid-19-cel szembeni közösségi immunitást. Valamennyi típust együttvéve 74 232 015 adag érkezett, a készlet 96,2 százalékát felhasználták. A legtöbb oltóanyag - több mint 52 millió adag - az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös fejlesztésű készítményéből érkezett.

Tervezik, hogy a Szputnyik V oltóanyagot is beállítják a kampányba, de csak akkor, ha az orosz fejlesztő megszerzi az európai uniós forgalmazási engedélyt a közösség gyógyszerészeti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA). Más oltóanyagok, például kínai fejlesztésű vakcinák beszerzését nem tervezik. Nem terveznek változást abban sem, hogy csak EMA-engedéllyel rendelkező készítményt használnak.

Németországban május eleje óta gyengül a vírus Alfa nevű, korábban britnek is nevezett, B.1.1.7-es jelzésű változatának szétterjedése révén kibontakozott harmadik járványhullám, amely alacsonyabban tetőzött, mint a kevésbé veszélyesnek tartott vírusvariánsok által okozott második hullám. A korlátozások nagy részét a legtöbb tartományban már visszavonták.

Az RKI vasárnapi adatai szerint az utóbbi 24 órában 538 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 40 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi 842-nél. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 3 726 710 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 8 halálesetet regisztráltak. Egy héttel korábban 16 halálesetet jegyeztek fel. Az új esetekkel 90 754-re emelkedett a járvány áldozatainak száma.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×