Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay

EU-s helyreállítási alap: úgy is lesz kifizetés, hogy nincsenek nemzeti tervek

Brüsszelben már európai bizottsági körökben is bizonyosra veszik, hogy a tagországok többsége a megadott határidő (április 30.) után küldi csak be a 750 milliárd eurós EU-támogatás eléréséhez szükséges végleges reformprogramját, de ettől még nem kell, hogy a kifizetések is csússzanak, ha így a minőség viszont jobb lehet.

Az elmúlt napokban egymást érték a különböző tagállami fővárosokból származó jelzések, bejelentések, hogy a helyi hatóságok nem lesznek időben készen az országra majdan jutó pénzügyi hányad lehívásához szükség reformprogrammal.

Sajtókörökben azonnal feltűnést keltett, hogy ezúttal a nemzeti programokat váró Európai Bizottság részéről nem a sürgetés és türelmetlenség volt a reakció, hanem annak szorgalmazása, hogy cserébe a végső anyag legyen tényleg elfogadható, mert így viszont az értékelés és elfogadás időtartama rövidülhet le.

Sok csúszás lehet, Magyarország sincs még kész

Ursula von der Leyen bizottsági elnök kedden tanácskozott a helyreállítási alap előkészítésén dolgozó munkabizottság tagjaival, aminek kapcsán a szokásos déli brüsszeli sajtóértekezleten a bizottsági szóvivő megerősítette, hogy

az április 30-i dátum nem jogi, hanem csupán „munkaterv szerinti” határidőt takar.

Cserébe – miként a napokban Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök is fogalmazott – a brüsszeli testület azt tartja ezúttal hasznosabbnak, ha esetleg kicsit később is, de további korrekciót nem igénylő anyagokat kapnak, semmint, hogy időre leadott terveken utóbb még heteket kelljen egyeztetni.

A napokban az olasz kormány kapcsán járta be a nemzetközi sajtót az az értesülés – amit amúgy a Draghi-kormány szóvivője egyelőre cáfolt –, hogy éppen az eddig leadott tervezetek kapcsán született bizottsági észrevételek, illetve a mindezek nyomán elvégzendő kiigazítások miatt aligha tudják majd tartani a határidőt.

A brüsszeli EU-Monitor idézett név nélkül nyilatkozó bizottsági forrásokat, akik szerint Brüsszelben arra számítanak, hogy

a tagállamok kevesebb mint a fele fogja csak benyújtani határidőre a leendő terveit.

A hírszolgálat konkrétan a magyar terv kapcsán is – amiről utoljára április 8-án érkezett Budapestről Brüsszelbe anyag – tudni vélte, hogy a nyitott kérdések közé tartozik a klíma- (37%) és digitális (20%) költési arány számokkal történő igazolása, a vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök arányának pontos meghatározása, az úgynevezett országspecifikus ajánlások kellő figyelembe vétele (például az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupció-ellenes fellépésre, a közbeszerzésekre stb. vonatkozó 4-ik számú ajánlás esetében), vagy a környezetvédelmi károkozás tilalmának maradéktalan érvényesítése.

Hasonló elvárásoknak valamennyi tagország leendő tervének meg kell felelnie, mivel a teljes keret vonatkozásában szigorú szempontnak számít, hogy a majdani megaalap ne egyszerűen csak a válság okozta gazdasági károkat kompenzálja, hanem

felhasználását úgy kell végezni, hogy több fontos ráfordítási prioritást (gazdaságzöldítést, digitalizációt, szociális és területi kohéziót, oktatást és képzést stb.) is szolgáljon

eközben.

Van értelme sietni

Megfigyelők mindenesetre megjegyzik: azzal, hogy a német alkotmánybíróság szerdán feloldotta a helyreállítási alap elindításához szükséges szerződésmódosítás német ratifikációjának március végén bejelentett blokkolását, sok fővárosban fellélegeztek, és a fejlemény várhatóan még inkább mielőbbi leadásra ösztönzi a kormányokat. A német ratifikáció esetleges tartós befagyása ugyanis hosszabb-rövidebb időre az egész helyreállítási alap-projektet késleltethette volna, akár hónapokkal is. Így viszont van értelme a sietésnek, mert ezzel a bizottsági részről beígért nyári előlegfolyósítás elvben még tartható lehet.

Rugalmasság, de hogyan?

Kedden egyébként a spanyol gazdasági miniszter, Nadia Calviño sajtónyilatkozata demonstrálta, hogy tagállami részről nagyon is komolyan számolnak a leendő rendkívüli forrással. Calviño ugyanis egyebek között

azt szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság tanúsítson majd „rugalmasságot” az állami támogatások belsőpiaci szabályainak alkalmazásakor.

Alaphelyzetben a vállalati-vállalkozói körnek szánt állami támogatás, mint piactorzító intézkedés, tiltott – illetve konkrét esetekben bizottsági engedélyhez kötött – az EU egységes piacán. Ezt a korlátot azonban Brüsszelben – tagállami egyetértéssel – a járvány kiterjedésével ideiglenes jelleggel nagyrészt feloldották. A nagy kérdés most az, hogy a járvány lecsengése után mikor térjenek vissza újbóli beélesítéséhez.

A spanyol miniszter – az országok többségének hasonló aggályait kifejezve – most arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyreállítási alap hasznosulásának egyik területe a válságban padlóra került vállalkozói réteg állami forrásokból történő támogatása lesz, amihez viszont ezt lehetővé tevő, kiszámítható szabályozói környezetre – továbbra is – szükség lesz még.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×