Rishi Sunak, aki a londoni alsóházban ismertette az áprilisban kezdődő 2021-2022-es pénzügyi év költségvetési tervezetét, felidézte, hogy a brit hazai össztermék (GDP) tavaly csaknem 10 százalékkal csökkent.

A brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit GDP-érték 2020 egészében átlagosan 9,9 százalékkal zuhant, és ezzel a 2013-ban mért szintre esett vissza.

Ilyen mértékű visszaesésre 1709 rendkívül zord tele óta nem volt példa a brit gazdaságban.

Rishi Sunak azonban szerdai beterjesztésében közölte: a brit kormány számára költségvetési és makrogazdasági előrejelzéseket készítő független elemzőintézet (Office for Budget Responsibility, OBR) legfrissebb előrejelzése azzal számol, hogy a hazai össztermék értéke 2022 közepére - a korábbi várakozásnál fél évvel előbb - ismét eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.

A korábban vártnál gyorsabb kilábalás elsődleges tényezője a rendkívül lendületesen haladó nagy-britanniai oltási kampány, amely lehetővé tette, hogy a brit kormány részletes nyitási menetrendet dolgozzon ki - közölte. E menetrendben - amelyet Boris Johnson miniszterelnök ismertetett a múlt héten - az áll, hogy ha a kormány által kidolgozott kritériumrendszer mindegyik pontja teljesül, június 21-ig a koronavírus-járvány megfékezését célzó összes korlátozást fel lehet oldani Nagy-Britanniában.

Rishi Sunak a költségvetési tervezetet ismertető szerdai beszámolójában ugyanakkor rendkívül komor képet festett azokról a károkról, amelyeket a járvány a brit közfinanszírozásban és a reálgazdaságban okozott. Az OBR jelenlegi számításai szerint a koronavírus-válságból eredő veszteségek miatt

a brit hazai össztermék értéke még öt év múlva is három százalékkal alacsonyabb lesz annál a szintnél, amelyet a járvány nélkül addigra el lehetett volna érni.

Az előrejelző intézet várakozása szerint azonban a brit gazdaság az idén 4 százalékkal, jövőre 7,3 százalékkal - évtizedek óta nem mért ütemben - növekszik.

Az ötéves előrejelzési távlat utolsó három évében az elemzőműhely 1,6-1,7 százalékos éves GDP-bővülési ütemeket vár.

Rishi Sunak ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a koronavírus-válság hatásainak enyhítésére előirányzott idei és jövő évi kormányzati intézkedések a jelenlegi számítások alapján 407 milliárd font (171 ezer milliárd forint) költségvetési kiadással járnak.

Ebben a környezetben a brit közfinanszírozási rendszer már a most lejáró pénzügyi évben rekordösszegű, 355 milliárd font hitelpiaci forrásbevonásra kényszerült. Ez az éves brit hazai össztermék 17 százaléka, és ilyen mértékű államháztartási hiányra a második világháború óta nem volt példa - hangsúlyozta a brit pénzügyminiszter.

Sunak elmondta: a költségvetési tervezet még a következő pénzügyi évben is 10,3 százalékos GDP-arányos deficittel számol.

A költségvetés hitelpiaci forrásigénye ugyanakkor 2022-2023-ban 4,5 százalékra, 2023-2024-ben 3,5 százalékra, az utána következő két pénzügyi évben 2,9, illetve 2,8 százalékra csökken a szerdán ismertetett előrejelzés szerint.

A pénzügyminiszter elmondta: a GDP-arányos brit államadósság-ráta várhatóan 97,1 százalékon tetőzik a 2023-2024-es pénzügyi évben, és utána lassú ütemű csökkenésnek indul.