A Reuters hírügynökség felidézi, hogy Menem fényűző életet élt a bulvárlapok kameráinak kereszttüzében, elnökségét a gazdaság szárnyalása jellemezte, de 1989-től 1999-ig tartó, két elnöki ciklusának korrupciós botrányok vetettek véget.

Szíriai bevándorlók gyermekeként jött világra, majd jogász lett. A múlt század 50-es éveitől aktív volt a peronista pártban. 1973-től 1976-ig La Rioja tartomány kormányzója volt, majd a katonai puccsot követően bebörtönözték, ahol elkezdte tervezni elnökké válását. Szabadulása után még kétszer kormányzóvá választották.

Menem divatos selyem és lenvászonöltönyökben jelent meg a nyilvánosság előtt, és karizmatikus beszédeivel újraélesztette a megosztott peronista párt vezéregyéniség-orientált hagyományait, egyesítette a párt szélsőségeseit, és győzelmet aratott a párt 1988-as előválasztásán.

Elnökké választása után az 1976 és 1983 közötti a katonai diktatúra és az úgynevezett mocskos háború megosztottsága után, a konfliktusban szemben álló feleknek amnesztiát adott. A mocskos háború idején a biztonsági erők és jobboldali halálbrigádok mintegy 30 ezer ellenzékit gyilkoltak meg.

Az elnöksége idején félhosszú, fekete hajáról és ezüstös pofaszakálláról felismerhető politikus tévékamerák előtt tette ki az elnöki rezidenciáról első feleségét, majd elvett egy nála 35 évvel fiatalabb szépségkirálynőt. Menem karrierje csúcsán a rezidenciáján fogadta a The Rolling Stonest, Argentína kilépett a nemzetközi porondra, csapatokat küldött az Öböl-háborúba és Bosznia-Hercegovinába is. Első ciklusa alatt radikálisan átalakította az argentin gazdaságot, számos állami vállalatot privatizált, és a gazdaság növekedésnek indult. Második ciklusa viszont attól volt hangos, hogy illegálisan fegyvereket adott el Ecuadornak és Horvátországnak. A fegyvercsempészés vádja alól később felmentették, de a botrány örökre rányomta bélyegét pályafutására.

Carlos Menem harmadszor is indulni akart az elnöki posztért, de a bíróság úgy döntött, hogy erre nincs lehetőség. Utódát utcai tiltakozások mozdították el posztjáról, miközben Argentína gazdasági és pénzügyi káoszba és fizetésképtelenségbe süllyedt. 2003-ban mégis újra megmérette magát, és az első fordulóban a legtöbb voksot kapta, ám visszalépett, miután a felmérések azt mutatták, hogy Nestor Kirchner elsöprő győzelmet fog aratni. Egy 2004-es interjúban arról beszélt, hogy utolsó leheletéig a politikában fog maradni. 2005-ben szenátorrá választották. Utolsó éveiben azért indult ellene vizsgálat, mert a gyanú szerint akadályozta a nyomozást Argentína legsúlyosabb terrortámadásának ügyében, amelyet 1994-ben egy zsidó közösségi központ ellen követtek el.