Mihail Uljanov hozzátette, hogy Teherán szándékát Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója már tudatta a tagországokkal. Az ügynökségnek a Reuters hírügynökség birtokába jutott közleménye szerint mindazonáltal Irán nem közölte, mikortól növelné az urándúsítás szintjét.

Irán a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodás előtt már elérte ezt a szintet, jelenleg pedig már 4,5 százalékos tisztaságúra dúsított uránt, a szerződés által megengedett 3,67 százalék helyett.

Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a síita állammal szemben hozott szankciókat. Jóllehet, válaszul az iráni vezetés áthágta a szerződés több korlátozását, Teherán többször leszögezte: gyorsan vissza tudja állítani az atomalkuban foglalt állapotot, amennyiben az amerikai szankciókat feloldják.

Mindeközben pénteken Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka a Teheráni Egyetemen elmondott beszédében leszögezte, hogy

országa teljes mértékben felkészült egy esetleges amerikai katonai művelet elhárítására.

Beszédében Szalami megemlékezett Kászim Szulejmániról, a Gárda kötelékébe tartozó, külföldi hadműveletekre szakosodott al-Kudsz elitegységének a parancsnokáról, akivel tavaly január 3-án amerikai dróncsapás végzett a bagdadi repülőtér mellett.

A héten Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter úgy vélte, Trump "ürügyet" keres ahhoz, hogy háborút indítson, utalva arra, hogy november végén felvonultatták az Arab(Perzsa)-öbölbe a Nimitz amerikai repülőgéphordozót, december 10-én pedig két B-52 amerikai bombázó repült át a térség felett egy, elsősorban Irán ellen irányuló erődemonstráció keretében.

"Ahelyett, hogy az Egyesült Államokban az új koronavírus ellen küzdenének, Donald Trump és cinkosai milliárdokat pazarolnak arra, hogy B-52-ket röptessenek, és a mi térségünkbe küldjék az armadát" - írta Twitter-üzenetében Zaríf.