Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az európai parlamenti választások kampányrendezvényén a szabadkai városházán 2019. április 15-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor: a Vajdaság is képes lesz az elvándorlás megállítására

Csak a Fidesz-KDNP alkalmas arra, hogy kellő súllyal, komolysággal képviselje Magyarországot a nemzetközi színtéren, hogy kiálljon a magyarokért Brüsszelben - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Szabadkán, a Városháza dísztermében tartott európai parlamenti választási kampányrendezvényen.

A kormányfő az összetartozás szempontjából szimbolikusnak nevezte, hogy az első EP-választási kampánygyűlését Szabadkán tartja.

Úgy fogalmazott: lassan az egész Kárpát-medencében megfogalmazódik az az érzés, hogy a magyarok hiába élnek 7-8 ország területén, mégis összetartoznak, ami nemcsak történelmi tény, hanem feladat, kihívás a jövőre nézve.

Orbán Viktor közölte: a múltban kevesen gondolták volna, hogy Magyarország olyan anyaországgá válik, amely minden fórumon, a legerősebb országokkal szemben is képes kiállni a határon túl élő magyarokért. Hangsúlyozta, hogy

jelentős anyagi forrásokat bocsátottak a külhoni magyarság rendelkezésére.

Azt a magyarországi pártot pedig, amely szerint még szavazati jogot és kettős állampolgárságot sem kellene adni a határon túli magyaroknak, leszavazzák a választók - jegyezte meg a kormányfő.

Beszédében megerősítette Szerbia európai uniós csatlakozásának támogatását. Közölte, hisz abban, hogy Szerbia hamarabb tagja lesz az EU-nak, mint azt sokan gondolják, ami a szerbeknek, a szerbiai magyaroknak és az EU-nak is érdeke.

A bővítés nem tehertétel, hanem új lehetőség az uniónak is - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: szép lassan megjelennek azok az európai vezetők, akik pontosan tudják, hogy a következő évek feladata a Balkán integrálása az EU-ba.

A kormányfő kiemelte, Magyarországnak is érdeke, hogy az EU-n belül minél nagyobb számban legyenek közép-európai országok.

Arról is szólt, hogy

az anyaország segítségével a Vajdaság is képes lesz az elvándorlás megállítására.

Ha a tervek valóra válnak, elérhető, hogy az elvándorlás mértéke lassuljon, aztán meg is forduljon a Vajdaságban - mondta.

Magyarországon ez megtörtént: már kevesebben mennek külföldre munkát vállalni, mint amennyien visszajönnek - mutatott rá a kormányfő, megjegyezve, hogy várakozása szerint a következő három évben ez a folyamat még látványosabb lesz, és megindul a nagyarányú visszaáramlás.

A magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjáról szólva Orbán Viktor jelezte, hogy idén is érkezni fog a térségbe 7-7,5 milliárd forint.

Beszédét azzal zárta, hogy mind Magyarországon, mind Szerbiában adott a politikai stabilitás, így ha most megragadják a lehetőségeket, a következő 3-4 évben 8-10 év munkáját is el lehet végezni.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×