Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Új útlevelek mintapéldányai a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalban (KEK KH) sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: 2012. március 1-jétől már nem állítanak ki Magyar Köztársaság feliratú személyi okmányokat, az új alaptörvénynek megfelelően azokon a Magyarország elnevezés szerepel.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Állampolgárságért rohamozzák az EU más államait a britek

Az Európai Unió tagállamai 2017-ben több mint 825 ezer, más uniós országból, vagy unión kívüli országokból érkező ember számra adtak állampolgárságot. A brexit meglódította a brit kérelmek számát. Az is kiderült, magyar állampolgárságot kik kaptak a legtöbben.

Magyarország 2787 embernek, 35 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban - közölte 2017-es adatokat összesítő jelentésében az uniós statisztikai hivatal szerdán. A kedvezményezettek főként románok, ukránok és szlovákok voltak.

Az Eurostat tájékoztatása szerint az unión kívülről érkező kérelmezők számára biztosított európai uniós állampolgárság megadásának adatai az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatnak. 2016-ban számuk közel 995 ezer volt, 2015-ben pedig mintegy 841 ezren kérelmeztek európai állampolgárságot.

Az összes engedélynek mindössze 17 százaléka volt más uniós tagállamból érkezettek által benyújtott és elfogadott kérelem.

A nem uniós kedvezményezettek főként marokkóiak, albánok, indiaiak és pakisztániak voltak. A marokkóiak közül legtöbben olasz, spanyol és francia, az albánok közül legtöbben görög és olasz, az indiaiak és a pakisztániak főként brit állampolgársághoz folyamodtak.

  • A legtöbb, szám szerint 25 ezer állampolgársági kérelmet románok adtak be más uniós országban, akiknek legtöbbje olasz állampolgárságot kapott.
  • A 22 ezer lengyel kérelmező főként brit és német állampolgárságot kért.

Jócskán megnőtt az uniós állampolgárságot kérő britek száma

A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a vizsgált év során a legtöbb uniós állampolgár között a románokat és a lengyeleket követően a britek adtát be a legtöbb, 14 900 állampolgársági kérelmet.

Egy másik uniós tagország állampolgárságát megszerző britek száma több mint kétszeresére nőtt 2017-ben.

Az EU-ból történő brit kilépésről döntő népszavazást 2016 júniusában tartottűák Nagy-Britanniában. 2016-ban 6555 brit állampolgár kapott más uniós országban állampolgárságot.

Aaz adatok szerint zömmel azok kértek külföldi állampolgárságot, akik amúgy sem hazájukban, hanem más EU-tagállamban élnek és attól tartanak, hogy a brit kilépés rendkívüli módok megnehezíti életüket, munkavégzésüket, közlekedésüket a közösségen belül.

A legtöbben, csaknem hétezren német állampolgárságot kértek, közel kétezren franciát, mintegy 1400-an belgát és valamivel kevesebben holland, valamint svéd állampolgárságot.

Más uniós ország állampolgárságát Nagy-Britannia után legtöbben Luxemburgból, Máltáról és Franciaországból kértek.

Már egy adott országban élők honosítási eljárásainak sorában Svédország vezet, ahol száz külföldi lakosra vetítve 8,2 állampolgárságot biztosítottak a kérelmezők számára. Svédországot Románia (5,9) Finnország (5,0), Portugália (4,5), Görögország (4,2) és Ciprus (3,9) követi a sorban.

Címlapról ajánljuk
Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a jövő héten mégsem terjeszti be a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot (mert azt előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják), a kormány terveit azonban megismeri a nyilvánosság. A Tisza-kormány vezetője azt is elmondta, hogy hétfőn jön a közjogi tisztségek sorsát rendező Alaptörvény-módosító javaslat is. Mindeközben folytatódnak a miniszterei egyeztetések, valamint a Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsáról és a polgármesteri illetmények csökkentéséről szóló vita is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×