Infostart.hu
eur:
364.5
usd:
327.01
bux:
145488.09
2026. november 11. szerda Márton

Most már lemondhat a japán császár

A japán kormány pénteken elfogadta a császár lemondását lehetővé tevő törvényjavaslatot, amely engedélyezi, hogy Akihito átadja a krizantémtrónt legidősebb fiának, Naruhitónak.

Nagyjából 200 évvel ezelőtt fordult elő legutóbb, hogy egy japán császár lemondott. Akihito a várakozások szerint 2018 decemberében, 85. születésnapja körül távozhat a trónról.

A császár visszavonulásának időpontját egy kormányrendeletben fogják meghatározni a lemondásra vonatkozó jogszabály kihirdetése után.

A törvénytervezetet kifejezetten Akihitóra írták, hogy a krizantémtrón örökösei ne követhessék túl könnyen példáját. A szigort a császári család tagjainak egyre csökkenő száma is indokolja, ami miatt a jövőben kihívás lehet a trónöröklés folyamatának biztosítása.

Az uralkodói család egyik tagja ráadásul maga döntött úgy a minap, hogy lemond rangjáról. Akihito császár első unokája, Mako hercegnő közemberhez akar férjhez menni, ezért döntött úgy, hogy maga is közemberré válik.

"A kormány arra számít, hogy a törvénytervezetet gond nélkül elfogadják" - mondta Szuga Josihide, a kabinet főtitkára egy sajtótájékoztatón.

A javaslatot még a nap folyamán benyújtják a parlamentnek, amely a tavaszi ülésszak vége, azaz június közepe előtt rá is bólinthat.

Abe Sindzó miniszterelnök kormánya Akihito tavaly augusztusi beszéde után kezdett neki a tervezet előkészítésének. A császár akkor sokak meglepetésére jelezte: kora és romló egészségi állapota miatt távozni szeretne a trónról. A japán törvények értelmében jelenleg az uralkodónak nincs lehetősége lemondani, haláláig uralkodnia kell.

A kormány elkerülte, hogy állandó szabályozást készítsen a hasonló távozások esetére, helyette egy eseti törvénytervezetet nyújtott be, és egy kiegészítő cikkel toldotta meg az uralkodóházra vonatkozó kódexet, amely lehetővé teszi, hogy Akihito lemondása precedensként szolgáljon a jövőbeli császároknak.

Címlapról ajánljuk
Hogyan tovább a migráció elleni küzdelemben? Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik

Hogyan tovább a migráció elleni küzdelemben? Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik

Három hónappal azután, hogy migránsok tömegei érkeztek Marokkóból a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába, Marokkó igyekszik bizonyítani, hogy megbízható partnere az Európai Uniónak – erről ír a Migrációkutató Intézet Fókuszpont című elemzése. Ennek részleteiről Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője beszélt az InfoRádióban.

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Új front nyílt a felsőoktatásban: kiberharcra készíti fel hallgatóit az Óbudai Egyetem

Új front nyílt a felsőoktatásban: kiberharcra készíti fel hallgatóit az Óbudai Egyetem

A kiberbiztonság korántsem csak informatikai kérdés, komoly üzleti, szabályozási és társadalmi kockázatot is jelent A vállalatoknak egyre több előírásnak kell megfelelniük, miközben a támadási módszerek gyorsan változnak, és a mesterséges intelligencia a támadói és a védekező oldalon is megjelenik. Rajnai Zoltánnal, az Óbudai Egyetem általános rektorhelyettesével, a Biztonságtudományi Doktori Iskola vezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogyan lehet ilyen környezetben kiberbiztonsági szakembereket képezni, milyen szerepet kap a gyakorlat és az AI az oktatásban, és miért válik a digitális biztonságtudatosság alapkompetenciává.A cikk megjelenését az Óbudai Egyetem támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×