Cezar Florin Preda, az Európa Tanács küldöttségének vezetője Ankarában sajtótájékoztatón beszélt, amelyen részt vett Tana de Zulueta, az EBESZ megfigyelőinek vezetője.

Az EBESZ előzetes jelentése szerint

nem kapott egyenlő kampánylehetőséget az alkotmánymódosítást ellenző oldal,

a szavazókat nem tájékoztatták pártatlanul a reform kulcsfontosságú vonatkozásairól, a civil szervezetek nem szervezhettek kampányrendezvényeket.

Bár a népszavazás technikai lebonyolítása rendben volt, és rendben folyt a voksolás is,

a szavazatok összeszámlálásában az utólagos változtatások fontos hitelességi biztosítékot mellőztek,

amit kifogásol az ellenzék.

A jelentés szerint az érvényben lévő szükségállapot okán nem voltak meg egy valóban demokratikus népszavazás törvényes keretei, melyeket különösen a tartományi kormányzók csorbítottak a gyülekezési és szólásszabadság korlátozásával.

Az EBESZ nehezményezi azt is, hogy egyetlen csomagként kezelték a 18 pontból álló alkotmánymódosítási javaslatot

- amely amúgy 72 cikkelyt érint -, és a szavazóknak nem volt lehetőségük az egyes változtatásokat külön-külön véleményezni, hanem csakis puszta igennel vagy nemmel voksolhattak egy kalap alá véve az egészet.

A szavazótestületek munkája nem volt kellően nyitott, áttekinthető, az ülések nem voltak nyilvánosak, megfigyelők sem vehettek rajtuk részt - olvasható az EBESZ előzetes jelentésében.

Hasonló bírálatokat fogalmazott meg Preda az Európa Tanács nevében.

Hangsúlyozta, hogy az "igenek" és "nemek" két oldalának nem volt ugyanannyi lehetősége a kampányban,

messze nagyobb hangsúlyt kapott az "igenek" népszerűsítése

- Recep Tayyip Erdogan elnök elvárásának megfelelőn.

Az Európa Tanács regionális nemzetközi szervezet, amelynek jelenleg 48 tagja van, köztük Törökország. A tanács nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.

A vasárnapi török referendumon - előzetes adatok szerint - 86 százalékos részvétel mellett a szavazók 51,34 százaléka igennel, 48,66 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vitatja az eredményt.