eur:
389.4
usd:
362.74
bux:
68118.53
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Mi lesz a külföldi munkavállalókkal a Brexit után?

Közös nyílt levélben kért azonnali garanciavállalást a brit kormánytól a brit üzleti szféra legnagyobb képviseleti szervezete és az országos szakszervezeti szövetség arra, hogy a külföldi EU-munkavállalók a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradhatnak.

A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) és a Szakszervezeti Kongresszus (TUC) vasárnap este közzétett, Theresa May brit miniszterelnöknek címzett felhívása szerint a két szervezet "nagy és egyre mélységesebb aggodalommal" észleli, hogy a brit kormány folyamatosan elutasítja a Brexit, vagyis a brit kilépés utáni időszakra szóló tartózkodási jog garantálását a Nagy-Britanniában élő és dolgozó uniós állampolgárok számára.

A nyílt levélben Frances O'Grady, a TUC főtitkára és Adam Marshall, a BCC vezérigazgatója felszólítja a brit kormányfőt "e patthelyzet feloldására", és arra, hogy vállaljon egyértelműen kötelezettséget az állandó tartózkodási engedély megadására a külföldi EU-munkavállalóknak.

A két vezető elismeri, hogy ez "merész egyoldalú lépés" lenne, különösen a bonyolultnak ígérkező kilépési tárgyalások megkezdése előtt. Közös felhívásuk szerint azonban Londonnak nem szabadna a külföldi EU-munkavállalók jogait az EU-társállamokban élő britek jogi helyzetétől függővé tennie.

Adam Marshall, a kamarai szövetség vezetője a felhívásban kifejtette: egyes brit vállalatoktól máris kulcsfontosságú munkaköröket betöltő alkalmazottak távoznak e bizonytalanság miatt, amely elkerülhető lett volna.

Theresa May miniszterelnök több nyilatkozatában is hangoztatta, hogy várakozása szerint a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítható lesz a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése, de csak viszonossági alapon, a kilépési tárgyalások keretében.

A brit kormányra azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy e kérdés rendezésével ne várja meg a Brexit-tárgyalásokat.

A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza erről összeállított, minap közzétett átfogó jelentésében a brit kormány "erkölcsi kötelességének" nevezte a Nagy-Britanniában élő, dolgozó és adózó külföldi EU-állampolgárok jogi helyzetének lehető legsürgősebb és egyértelmű tisztázását, akár egyoldalú garanciavállalással is. A felsőház EU-bizottságának állásfoglalása szerint e garanciavállalás mellett szól az is, hogy az EU-társállamokból érkező munkavállalók közül sokan olyan hiányszakmákban töltenek be megüresedett állásokat, amelyekre nem lehet hazai munkaerőt találni.

A múlt héten a harminc legnagyobb brit élelmiszeripari, kiskereskedelmi, agráripari és üdítőital-gyártó cég, valamint szakmai szövetségeik vezetői tettek közzé nyílt levelet, amelyben felszólították a brit kormányt: adjon egyértelmű biztosítékokat az élelmiszeripari szektorban és a beszállítói hálózatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalóknak arra, hogy Nagy-Britanniában maradhatnak a brit EU-tagság megszűnése után is.

Az aláírók szerint máris megindult az ágazatban dolgozó külföldi uniós munkavállalók elvándorlása más országokba.

A közös felhívás szerzői szerint ha a szektor az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, annak szűkösebb választékú és drágább nagy-britanniai élelmiszerkínálat lenne a következménye.

Címlapról ajánljuk
Rendkívüli belpolitikai vihar lett egy atomerőműves cikkből Németországban

Rendkívüli belpolitikai vihar lett egy atomerőműves cikkből Németországban

A havonta megjelenő, elemzésekre, illetve háttérjelentésekre összpontosító népszerű Cicero című magazin azt állította, hogy az atomerőművek egy évvel ezelőtti végleges leállításáról született döntés meghozatala előtt kulcsfontosságú szakértői információkat hallgattak el az atomenergia alkalmazásának legfőbb ellenzője, a zöldpárti gazdasági miniszter előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
MBH Bank: A rendszeres megtakarítók átlagosan havi 80 ezer forintot tesznek félre

MBH Bank: A rendszeres megtakarítók átlagosan havi 80 ezer forintot tesznek félre

A megtakarítással rendelkező magyar lakosság 48%-a alkalmanként tesz félre, a rendszeresen megtakarítók pedig általában havonta és körülbelül 80 ezer forinttal tudják növelni megtakarításukat – derült ki az MBH Csoport reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság befektetési, megtakarítási szokásait vizsgálta. A befektetett tőke biztonsága továbbra is vezető szempont a válaszadók között, noha az utóbbi évek inflációs környezetében ezzel együtt felértékelődött a hozam fontossága is. A befektetések kezelésében a személyes és az online ügyintézés egyaránt népszerű, tanácsok esetében pedig elsősorban a banki szakértőkre hallgatnak a megtakarítók. A megtakarítással rendelkezők aktívan érdeklődnek a pénzügyek iránt, havonta akár többször is tájékozódnak, informálódnak a befektetési lehetőségekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×