Robert Fico pártja a végéhez közeledő kormányzati ciklusban végig a legmagasabb támogatottságot tudhatta magáénak a szlovákiai pártok közül, az elmúlt két hónapban nyilvánosságra hozott felmérések többnyire a voksok negyven százalékot meghaladó arányát jósolják számára.

Az Irány a 2012-es előrehozott parlamenti választásokon a választók voksainak 44,41 százalékát tudta megszerezni, ami 83 képviselői helyet biztosított a pártnak a 150 fős pozsonyi parlamentben, ami lehetővé tette, hogy önállóan alakítson kormányt. Az, hogy a párt idén márciusban is meg tudja majd szerezni az önálló kormányzás lehetőségét, elemzői vélemények szerint nagyon is valószínűnek tűnik, így a soron következő országos voksolás tétje inkább az, hogy Ficóéknak sikerül-e erősíteniük jelenlegi parlamenti pozíciójukon, netán alkotmányos (háromötödös) többséget szerezniük a törvényhozásban.

Öllös László politológus több hasonló fajsúlyú okot lát annak hátterében, hogy az Irány az elmúlt években meg tudta őrizni viszonylag magasnak mondható támogatottságát. "Az egyik ok, hogy az elmúlt négy évben a parlamenti ellenzék teljesítménye nagyon finoman és óvatosan fogalmazva is katasztrofális volt" - mutatott rá Öllös az MTI-nek nyilatkozva. Kifejtette: ellenzéki együttműködés az elmúlt négy évben gyakorlatilag nem volt a pozsonyi parlamentben, komoly kihívások sem érték a kormányfőt az ellenzék részéről, pártjai még a parlamenti többség esetleges megszerzése esetén sem lennének hajlandóak együtt kormányozni.

Robert Fico pártja pozíciójának megerősödését a jelenlegi kormányzati időszak második felében egyebek mellett elősegítették azok a kormány által meghirdetett, széleskörű jóléti intézkedéseket tartalmazó úgynevezett szociális csomagok, amelyek közül az elsőt 2014 nyarán, a legutóbbit pedig tavaly ősszel jelentették be.

Ha Brüsszelben és Berlinben nem is szerzett vele jó pontokat, mindenképpen javított a kormánypárt otthoni megítélésén az uniós migránskvótákat határozottan elutasító álláspontja. Ez, akárcsak az illegális bevándorlás folytatódását lehetővé tévő uniós politikával szembeni kritika is, megegyezett a "nép hangjával", amely határozottan elutasítja a migránsok befogadását. Ahhoz, hogy a kormánypárt tovább növelhette népszerűségét, hozzájárult, hogy az illegális bevándorlás kérdéseiben a parlamenti ellenzék pártjainak többsége kettős, "csendes" kommunikációt folytatott. Ennek lényege az volt: szerintük úgy kell Pozsonyban Brüsszel, illetve Brüsszelben a pozsonyi kormány migránspolitikáját bírálni, hogy az lehetőleg ne hallatsszon el a másik fővárosba.

A márciusi választásokon a kormánypárt mellett az összes jelenlegi parlamenti párt is indul, a közvélemény-kutatások szerint közülük két csoportosulásnak a bejutása kétséges. A felmérések nem sok esélyt jósolnak az egykori kétszeres kormánypártnak, a jobboldali Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Pártnak (SDKÚ-DS), amely az elmúlt négy évben teljesen lemorzsolódott, támogatottságát 2-3 százalékon mérik. Kétesélyesnek bizonyul a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) bejutása is, a négy éve hat százalékos eredményt hozott mozgalom most a parlamenti bejutási köszöb határán van.

Viszonylag biztos parlamenti befutónak számít a 2012-ben csaknem kilenc százalékot szerzett jobboldali Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amelynek 7-8 százalékot jósolnak. Ugyancsak bejutásra esélyes a négy éve a KDH-hoz hasonló eredményt elért populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő mozgalom, amely ezúttal a Nova nevű új párttal együtt indul, s a felmérések szerint 5-6 százalékra számíthat. A felmérések szerint 6-7 százalékos - a négy évvel ezelőttihez hasonló - eredményre számíthat a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt.

A parlamenti ellenzék pártjainak támogatottsága az elmúlt négy évben egyikük esetében sem javult. Ennek egyik kísérőjelensége volt, hogy az ellenzéki politika több önjelölt próbálkozása ellenére sem tudott egy párt vagy vezető köré csoportosulva érdemi erőként fellépni. "Egyszerűen nincs olyan politikusi személyiség az ellenzék soraiban, akire személyisége okán többen voksolnának, mint a jelenlegi kormányfőre" - szögezte le Öllös László.

A jelenleg parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok közül háromnak van érdemi esélye a bejutásra. Közülük a felmérések szerint a legtöbb szavazatra - 10 százalék körüli voksra - a KDH-ból kilépett Radoslav Procházka által alapított Háló (Siet) számíthat. Ugyancsak biztos befutónak tűnik az előző parlamenti választásokon parlamenten kívül maradt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, amelynek 6-8 százalékot jósolnak. A parlamentbe való visszakerülésért küzd majd márciusban a felvidéki magyar párt, a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) is, amely 2012-ben a voksok 4,28 százalékát megszerezve a parlamenten kívül maradt. Nekik az elmúlt egy évben ennél rendszerint magasabb, többnyire az 5 százalékos küszöb feletti eredményeket mértek a közvélemény-kutatásokban.