Lavrov azt mondta, hogy Oroszországot valóban aggasztja az, ami a minszki megállapodás februári aláírása óta Kelet-Ukrajnában történik. Az orosz külügyminiszter közölte, hogy naponta beszél John Kerry amerikai és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel a kelet-ukrajnai helyzetről, és Franciaországot is - mint a megállapodást szavatoló országot - tájékoztatják a fejleményekről.

A "normandiai négyek" (Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország) kérésének eleget téve a délkelet-ukrajnai konfliktusban érintett szakadárok és Kijev képviselői között több tárgyalást is folytattak arról, hogy létrehozzanak egy demilitarizált övezetet Sirokine településnél, és 15 kilométerre visszavonják a frontvonaltól a 100 milliméteresnél kisebb kaliberű fegyvereket. Az orosz külügyminiszter szerint azonban mindeddig nem sikerült megállapodniuk a szemben álló feleknek, mert Kijev megváltoztatta az álláspontját. A kontaktcsoport ukrán képviselője a legutóbbi, augusztus eleji minszki találkozón sem írta alá megállapodást a front mentén húzódó - 30 kilométer széles - ütközőzónából való fegyverkivonásról.

Szergej Lavrov szerint a szakadárok "jó szándékuk jeléül" kivonták egységeiket és az ott telepített fegyvereiket Sirokinéből, s arra számítottak, hogy Kijev viszonozza a gesztust. Ez azonban nem történt meg - mondta, hozzátéve, hogy bár az Azov önkéntes zászlóalj elhagyta a települést, az ukrán reguláris hadsereg egységei viszont megjelentek ott. A külügyminiszter szerint az utóbbi napok fejleményei ukrán részről így további harci cselekmények előkészületeire utalnak.

Lavrov emellett reményét fejezte ki, hogy a kontaktcsoport jövő héten esedékes találkozója hozzájárul a Kijev, illetve Luhanszk és Donyeck közötti párbeszéd létrejöttéhez. Szerinte Kijev állandóan megpróbálja elkerülni ezt, vagy saját álláspontját próbálja ráerőltetni a két szakadár "fővárosra", pedig a közvetlen párbeszéd lenne "az összes Minszkben aláírt megállapodás lényege". Hozzátette: "enélkül természetesen nem fogunk tudni előrelépni".