A védelmi miniszter közölte, Izrael semmilyen esetben sem engedheti meg Iránnak, hogy atomfegyverekhez jusson. Országa előnyben részesítené azt, ha Teherán atomfegyverkezési törekvéseit egyezmények és szankciók útján meg lehetne állítani, de ha minden kötél szakad, "készen kell állnunk arra, hogy megvédjük magunkat" - mondta Jaalon. Hangsúlyozta, Izrael fenntartja magának a jogot, hogy megtegye a szükséges lépéseket a saját védelme érdekében.

Jaalon az iráni atomprogramról júliusban létrejött megállapodást "történelmi hibának" nevezte. "A történelem során az emberek sokszor azt gondolták, hogy egy probléma megoldása megbékéléshez vezet, de ezért végül magas árat fizettünk. Ez így van Irán esetében is" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy az atomegyezmény után is intézni fognak-e támadásokat iráni tudósok, illetve számítógépes hálózatok ellen, a védelmi miniszter azt felelte: "fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük magunkat, én nem felelek az iráni tudósok életéért".

A Der Spiegel megjegyezte: 2010 és 2012 között legalább öt iráni atomtudóst gyilkoltak meg. A teheráni vezetés Izraelt és az Egyesült Államokat vádolta meg a tudósok megölésével.

A vitatott iráni atomprogramról szóló, Teherán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) által július közepén megkötött átfogó megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség legkorábban 2016-tól fokozatosan feloldja a perzsa állam ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat.

A többek által történelmi jelentőségűnek minősített megállapodást tizenhárom évi kölcsönös ádáz vádaskodás előzte meg. A nyugati hatalmak szerint Irán titokban atomfegyverek kifejlesztésén dolgozott, míg a teheráni vezetés tagadta ezt.

Izrael a tárgyalások elejétől fogva élesen bírálta az iráni atomprogram diplomáciai úton való rendezését.