Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta Ferenc pápa

Az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi szentmisén, amely a Szentlélek eljövetelét ünnepelte.

Ferenc pápa homíliájában kijelentette, hogy a világnak bátorságra, reményre, hitre, kitartásra van szüksége Jézus tanítványai részéről. Az egyházfő, a szerinte ma tapasztalható bezárkózás helyett nyitottságra szólította fel az egyházat és a társadalmat is. Úgy fogalmazott, a világ "a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (...) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe". Emlékeztetett, a Szentlélek eljövetele és kiáradása után az addig félelemben élő keresztények nem szégyellték többé, hogy Krisztus tanítványai, és nem tartottak az emberi ítélettől.

Ferenc pápa beszédében kompromisszum nélküli fellépést szorgalmazott a világban egyre inkább terjedő korrupcióval szemben. Beszélt a teremtett világ védelméről is, amelyet szavai szerint kizsákmányolás helyett gondozni és őrizni kell.

A hívőkkel teli Szent Péter-bazilikában bíborosok, érsekek, püspökök koncelebráltak Ferenc pápával, mindannyian a Pünkösdkor szokásos piros színű miseruhában.

Az ünnepi misén különböző nyelveken imádkoztak: arabul az egyházért, franciául a papokért, kínaiul a világot kormányzókért, maláj nyelven a bűnösökért, horvátul az üldözött keresztényekért.

Pünkösd ünnepét vörös vagy rózsás húsvétnak is nevezik olaszul, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére - ez jelképezte a Szentlélek alászállását. Ezt idézték fel vasárnap a római Pantheonban, ahol a kupola nyílásából rózsaszirmok hullottak le negyvenhárom méter magasból.

Pünkösd hétfő nem piros betűs ünnepnap Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta.

Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében kijelentette, hogy az egyháznak a Szentlélek segítségével ki kell lépnie "középszerűségéből és bezártságából", visszatérve egykori kezdeti missziójához. Az egyházfő hozzátette: az egyháznak senki előtt nem szabad bezárnia kapuit.

A pápa aggodalmát fejezte ki a Bengáli-öbölben hetek óta hajókon hányódó migránsok sorsa miatt. A különböző ázsiai országokból származó kivándorlókat kezdetben egyetlenegy ország sem akarta befogadni. Ferenc pápa köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek végül befogadták őket, és a nemzetközi közösség humanitárius segítségét szorgalmazta.

A pápa megemlékezett arról is, hogy Olaszország 1915. május 24-én lépett be az I. világháborúba, amelyet "hiábavaló mészárlásnak" nevezett az akkori pápa, XV. Benedek szavaival.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×