A Csilin Egyetemen dolgozó Csu Hung egy múlt hét végi régésztalálkozón ismertette a leletet. A szakember szerint a koponyán lévő lyuk nagyjából hat centiméter átmérőjű és a seb mellett a szövetek gyógyulására utaló bizonyítékokat is találtak.

A kutatók mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kraniotómia - az agyon végrehajtott sebészeti beavatkozás a koponyán ejtett bemetszésen keresztül - modernkori gyakorlatát már évezredekkel ezelőtt használhatták Kínában. "A sebhely azt sugallja, hogy a negyvenes éveiben meghalt nő legalább még egy hónapot élt a beavatkozás után" - mondta Csu.

Tavaly novemberben a régészek ugyanebben a sírban fedezték fel Kína legrégebbi ragasztóanyagát, zselatin formájában, amelyet egy 3500 éves rituális eszköz rejtett.

A Loulan ősi városától mintegy 175 kilométerre nyugatra található Hsziaoho temetőt egy svéd régész, Folke Bergman tárta fel elsőként 1934-ben. A hatalmas temetkezési terület több mint 300 sírboltot rejt és hajó alakú koporsóiról ismert.