A választóknak arról kell dönteniük, adjanak-e még egy esélyt az ország nemzetközi hitelezői által elvárt kemény megszorító politika bevezetéséért felelős Antonisz Szamarasz kormányfő kabinetjének, vagy vegye át a stafétát Alekszisz Ciprasz pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza).

A görög belpolitika meghatározó eseményét a nemzetközi pénzpiacok is fokozott figyelemmel kísérik, mivel Ciprasz az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Görögországnak nyújtott pénzügyi segély feltételeinek újratárgyalásáért és a görög adósság egy részének elengedéséért száll síkra.

A közvélemény-kutatási eredmények a Sziriza győzelmét vetítik előre. A legújabb adatok szerint a baloldali párt hat százalékponttal előzi meg az Antonisz Szamarasz vezette Új Demokráciát (ND). A Sziriza a szavazatok 32,2 százalékára számíthat, míg a konzervatívok támogatottsága 26 százalék körüli.

Sokak számára ezért a kérdés nem is az, hogy megnyeri-e a Sziriza a választásokat, hanem az, hogy abszolút többséget szerez-e Ciprasz pártja. Amennyiben ugyanis a baloldali tömörülés koalíciós egyezségre kényszerül, valószínűleg politikai álláspontján is finomítania kell. A görög választási rendszer sajátosságai miatt egy pártnak 36-40 százalék közötti támogatottságot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentben abszolút többséget szerezzen.

A harmadik helyen várhatóan a To Potami (A folyó) nevű balközép párt végez majd mintegy hét százalékos eredménnyel. Az elemzők ezt a pártot tartják a Sziriza legvalószínűbb koalíciós partnerének, a To Potami "a mérleg nyelvének" szerepét töltheti be a kormányalakításkor.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az EU-tól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Noha az ország már túljutott a válság nehezén, még mindig szüksége van pénzügyi partnereinek hiteleire.

A parlamenti választásokat azután kellett kiírni, hogy a kormányfő előre hozta az elnökválasztás időpontját februárról decemberre, de a parlamentnek a harmadik fordulóban sem sikerült új államfőt választania. A görög kormány vélhetően a hónapok óta tartó politikai bizonytalanságot akarta megszüntetni az elnökválasztás előre hozatalával, de azzal kockázatot is vállalt.

A szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint vasárnap reggel 6-kor nyitnak és este hat óráig tartanak nyitva. Az előzetes eredmények este nyolc óra körül várhatók.