A négy ország az Európai Unión belül is sikerrel hangolta össze tevékenységét, egy hangon szólalt meg olyan ügyekben, amelyekben közös álláspontot tudtak kialakítani, vagy kölcsönös előnyöket láttak. A V4 olyan márka lett, amelyet sokan a hatékony regionális együttműködés példájának tekintenek. Természetes, hogy mind több ország és nemzetközi szervezet érdeklődik iránta.

Az elmúlt esztendő V4-es együttműködését az ukrajnai válság, a közös védelmi stratégia kidolgozása, az energiabiztonság erősítése, az észak-déli infrastruktúra kiépítése és a gazdasági együttműködés elmélyítésének szándéka határozta meg.

Ukrajnával kapcsolatban a V4-ek az év folyamán számos különböző szintű találkozót tartottak, és különféle kezdeményezéseket tettek. Január 29-én a miniszterelnökök rendkívüli budapesti találkozójukon közös nyilatkozatban szólítottak fel az erőszak beszüntetésére. Februárban a bolgár, román és görög tárcavezetőkkel kiegészített külügyminiszteri tanácskozást tartottak Budapesten, majd a belügyminiszterek állapodtak meg ugyancsak a magyar fővárosban tartott találkozójukon, hogy megerősítik a koordinációt, felkészülve egy esetleges menekülthullámra. Februárban a külügyi vezetők Kijevbe és Donyeckbe is ellátogattak, hogy kifejezésre juttassák, a V4 elkötelezett Ukrajna területi egysége mellett.

Márciusban a visegrádi külügyminiszterek ismét Budapesten tanácskoztak az ukrán válságról német kezdeményezésre, jelen volt német kollégájuk, Frank-Walter Steinmeier is. A V4-ek egyik legfontosabb idei rendezvényén, a májusi pozsonyi Globsec kül- és biztonságpolitikai fórumon ismét téma volt az ukrajnai helyzet az energiabiztonság mellett. Ott ugyanakkor kiütköztek a hangsúlybeli különbségek is a visegrádi négyek között az EU-orosz viszony, különösképpen az Oroszország elleni szankciók megítélésében.

A Visegrádi Alap megduplázta az ukrán diákoknak szánt ösztöndíjakat, és programot indított közigazgatási tisztviselők képzésére Ukrajna, illetve általában az EU-integrációra pályázó kelet-európai országok számára.

A magyar elnökséget lezáró június végi budapesti csúcstalálkozón Orbán Viktor az energiabiztonságot nevezte a magyar elnökség legfontosabb ügyének. Példaként említette az európai energiaunióra tett lengyel javaslatot, valamint a magyar és a szlovák földgázhálózat összekapcsolását, aminek köszönhetően először érkezhet Magyarországra nem orosz forrásból származó gáz. Elmondta továbbá, hogy a magyar elnökségi céloknak megfelelően megszülettek azok a politikai megállapodások is, amelyek az észak-déli közlekedési folyosók kiépítéséhez szükségesek. A találkozón jelen lévő José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke is méltatta a visegrádi országok sikereit, hangsúlyozva, hogy a csoport képes konkrét eredmények elérésére.

A soros elnökséget július elsejétől Szlovákia vette át. A szlovák elnökség mottója: "Dinamikus Visegrád Európáért és a világért". Programja az államháztartások konszolidációjára, a gazdasági növekedés ösztönzésére és az adócsalások megelőzésére, az unión belüli koordinációs mechanizmusok megerősítésére irányul. A V4+ formátumot kihasználva a szlovák elnökség alatt idén Svájccal tartottak közös tanácskozást, jövőre pedig Franciaországgal és Németországgal terveznek ilyet. Pozsony jó felkészülési lehetőségnek tekinti a V4-es elnökséget a 2016-os szlovák EU-elnökségre.

Idén a V4+ keretében áprilisban hagyományosan megrendezték a V4 és a keleti partnerség országai külügyminiszteri találkozóját, október végén pedig megtartották a szintén hagyományos V4+Nyugat-Balkán külügyminiszteri találkozót. Ezen a Visegrádi Alap mintájára tiranai központtal Nyugat-balkáni Alapot hoztak létre, melynek feladata az integrációs folyamatok felgyorsítása. Gazdag programsorozattal ünnepelték a visegrádi országok és Japán közötti kapcsolatfelvétel tizedik évfordulóját a V4+Japán csereév keretében.

Jelentős eredmények születtek a védelmi együttműködésben. Márciusban a négy ország védelmi miniszterei közös védelmi tervezési együttműködésről, hosszú távú védelmi stratégia megalkotásáról és a 2016-ban készenléti szolgálatba álló V4-EU harccsoportról írtak alá megállapodásokat Visegrádon. A mintegy 3000 fős közös katonai egység - amelyben Magyarország 670 katonával vesz részt - hat hónapos rotációban lát majd el készültségi feladatokat az EU számára, és hosszú távon alapját képezheti egy NATO-, EU- vagy egyéb műveletekben alkalmazható közös regionális erőnek. A vezérkari főnökök június 12-i balatonőszödi tanácskozásán a résztvevők üdvözölték Ukrajna csatlakozási szándékát a harccsoporthoz, és javasolták, hogy hivatalosan is hívják meg Ukrajnát abba.

A négy ország hadiipari cégei szeptemberben korszerű 3D katonai radarok közös gyártásáról írtak alá emlékeztetőt a morvaországi Ostravában.

Folytatódott a négy ország között a hosszú múltra visszatekintő, széles körű kulturális együttműködés, amelyről júniusban a fertődi Esterházy-kastélyban tanácskoztak a V4-ek kultúrpolitikai vezetői.

Végül a sokféle program között megemlítendő a visegrádi országok, valamint Németország államfőinek a rendszerváltás 25. évfordulójáról megemlékező közös közép-európai körútja, melynek állomásai Varsó, Budapest, Lipcse, Pozsony és Prága voltak.