A pénteken Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyásával közzétett új szöveg a doktrína alapvető védelmi jellegét nem változtatja meg.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács az internetes oldalán adott hírt a változtatásokról. A testület közleménye szerint a doktrína átdolgozása válasz volt a jelenlegi észak-afrikai, szíriai, iraki és afganisztáni helyzetre. A közlemény felrója a világ "vezető államainak" - ezen feltehetően mindenekelőtt az Egyesült Államokat érti - hogy különféle módszerekkel fenyegetik a független államokat saját érdekeik érvényesítése céljából. Az eszközök között szerepel, hogy magánkatonai szolgálatokat vetnek be, szítják a lakosság elégedetlenségét, radikális és szélsőséges szervezeteket támogatnak, hogy más államokban elérjék kitűzött céljaikat. A nemzetbiztonsági tanács közleménye konkrét veszélyként említi, hogy a NATO támadófegyvereket helyezett át az orosz határ közelébe, valamint ide sorolja a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszert is.

Az új változat bevezeti a "nem nukleáris elrettentés" koncepcióját, amely fokozott készültségen tartott hagyományos fegyveres erőkön, valamint a térségbeli biztonsági szervezetekben (Független Államok Közössége - FÁK, Sanghaji Együttműködés Szervezete - SESZ) való elkötelezettségen alapul.

Oroszország fenntartja magának a nukleáris fegyverek bevetésének a jogát egy ellene vagy szövetségesei ellen irányuló agresszió, vagy pedig magának az államnak a fennmaradását veszélyeztető fenyegetés esetére. A megelőző csapás kifejezés nem szerepel a szövegben, noha egyes orosz lapok korábban tudni vélték, hogy beleveszik.

A mostani doktrínában új elemként szerepel az a kitétel, amely szerint a fegyveres erők egyik fő feladata, hogy biztosítsák az orosz nemzeti érdekeket az Északi-sarkvidéken, mivel az ottani kontinentális talapzatban rejlő ásványkincsek és energiahordozók stratégiai jelentőségűek az ország számára. Szakértők szerint a sarkvidéki területek fejlesztése szavatolja Oroszország energetikai és gazdasági biztonságát, függetlenségét.