A szervezet rámutat arra, hogy olyan muzulmán országokban, mint Szaúd-Arábia, Malajzia vagy Egyiptom egyes közéleti szereplők "gyűlöletkampányt" folytatnak azok ellen, akik megtagadják a többségi, illetve az államvallást. "Az országok túlnyomó többsége nem tiszteli az ateisták és a szabadgondolkodók ENSZ-szerződésekben lefektetett jogait", és van 13 olyan ország - mind muzulmán -, amely a legsúlyosabb bűnök között tartja számon a hit elhagyását és az istenkáromlást.

Egyes országokban - mint például Oroszországban - ahol a kommunista ideológiát felváltotta a hagyományos ortodox kereszténység, előfordul, hogy az ateista nézetek bármilyen nyilvános kifejezését azonosnak ítélik meg az istenkáromlással és büntetik.

A minden évben az Emberi Jogok Nemzetközi Napján, december 10-én kiadott Jelentés a gondolatszabadságról című dokumentum idei megállapításai között szerepel, hogy tavaly ugrásszerűen megnőtt azoknak a tisztségviselőknek és politikai vezetőknek a száma, úgy ágálnak a nem vallásos emberek ellen, hogy azt általában gyűlöletbeszédnek tekintik. Ez széles körben elterjedt a muzulmán országokban, ahol a nem vallásos filozófiát követő aktivisták kiemelkedő szereplői voltak az "arab tavasz" forradalmainak - olvasható a jelentésben.