A kínai külügyi szóvivő szerint a dokumentum figyelmen kívül hagy alapvető tényeket és nemzetközi jogi alapelveket. Hung Lej kijelentette, "az Egyesült Államok megsértette kötelezettségvállalását arra, hogy nem foglal állást és a Dél-kínai-tenger (vitás) kérdésében nem áll egyik fél oldalára sem". Megjegyezte, Washington ezzel nem segíti elő sem a viták rendezését, sem a békét és stabilitást a térségben.

A 24 oldalas amerikai dokumentum az ismert kínai hivatkozások alapján megalapozatlannak tartja Kínának a Dél-kínai-tenger csaknem teljes területére kiterjedő igényét, s egyebek között hangsúlyozza, hogy történelmi érvek és régi térképek nem elegendőek tengeri területek feletti igények megfogalmazásához.

Hung megjegyezte, Kína szuverenitásának és jogainak védelmét a Dél-kínai tengeren a mindenkori kínai kormány biztosítja. Egyúttal sürgette Washingtont, hogy megnyilatkozásait, cselekedeteit tekintve legyen óvatos, kezelje a kérdést méltányosan és tárgyilagosan.

A kínai külügyi szóvivő hétfőn ugyancsak Washingtont bírálta, amiért az Egyesült Államok szenátusa felhatalmazta az elnököt arra, hogy engedélyezze Perry osztályú fregattok értékesítését Tajvannak.

Hung Lej arra szólította fel Washingtont, hogy állítsa le a fegyvereladásokat, mert azokat Peking a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti. Közölte, ezzel kapcsolatban Kína hivatalosan is tiltakozását fejezte ki. Mint mondta, a lépés ellentétes a három kínai-amerikai közös nyilatkozattal, különösen az 1982-essel, amelyben az Egyesült Államok vállalta, hogy fokozatosan csökkenti fegyvereladásait Tajvannak.

Peking legutóbb 2013-ban háborodott fel ugyanezen okok miatt. Akkor amerikai ígéret szerint F-16-os vadászbombázókat, Apache támadó helikoptereket, Black Hawk szállító helikoptereket és a legfejlettebbek közé tartozó Patriot légvédelmi rakétákat is ígértek Tajvannak.

A Pentagon 2010 januárjában egy csaknem 6,4 milliárd dolláros fegyvercsomag eladásáról döntött, 2011 őszén pedig egy 5,85 milliárd dollár értékű fegyvereladást jelentett be, amely tartalmazta 145 darab F-16 A/B típusú vadászgép korszerűsítését.

Peking minden egyes eddigi fegyvereladásra rendkívül ingerülten reagált. A történtek következményeként a két ország közötti védelmi együttműködés rendszerint hosszabb-rövidebb időszakokra a minimálisra csökkent vagy szünetelt.