A 200 ezer négyzetméteren modern és középkori motívumok felhasználásával megépített, föld alatti alagútrendszerrel és a legkorszerűbb kémelhárító-rendszerrel ellátott palotát a török köztársaság megalapításának 91. évfordulója alkalmából avatta fel a héten Recep Tayyip Erdogan török elnök, két hónappal államfővé választása után.

Az ellenzéki pártok bojkottálták az ünnepélyes megnyitót, mert a palota megépítését pazarlásnak, Erdogan tekintélyelvű uralma szimbólumának tartják. A Dogan török hírügynökség idézte Umut Oran ellenzéki politikust, aki rámutatott, hogy a török állam feje háromszor annyi pénzből gazdálkodik, mint a brit királynő.

A főváros, Ankara peremén emelt gigantikus építményt Erdogan eredetileg miniszterelnöki palotának szánta, ám mivel közben ő lett az államfő, elnöki palotává nyilvánították. Õ az első török államfő, aki nem a belvárosi Cankaya-palotát használja.

A 2011-ben kezdett építkezés kiváltotta a környezetvédők haragját is, mert a területet eredetileg védett erdőnek szánták. A földet hajdan még a modern Törökország atyja, Kemal Atatür adományozta az államnak.

A török sajtó szerint Erdogan bírósági ítéletek sorára fittyet hányva építette meg ezerszobás palotáját a védett területen.

"Bontassák le, ha tudják! Elrendelték az építkezés felfüggesztését, de nem lesz hatalmuk leállítani a beruházást. Át fogom adni és ott lesz a székhelyem!" - jelentette ki még márciusban a Zaman című lap beszámolója szerint.

Az arab hírtévé szerint az új elnöki palota és megépítésének körülményei nyíltan szimbolizálják Erdogan szakítását az Atatürk-féle modern, nyugatias Törökországgal.

"Törökország többé nem a régi Törökország. Az új Törökországnak külsőségekben is meg kell nyilvánulnia" - mondta Erdogan egy szeptemberi interjúban, amely az al-Monitor című, amerikai központú közéleti portálon jelent meg.

Erdogan szerint a "nagy államhoz méltó" új elnöki palotának az az üzenete, hogy Ankara "szeldzsuk főváros", e célból a belső berendezését tekintve is nagy figyelmet fordítottak az oszmán jellegre.

A török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Tugrul által létrehozott Szeldzsuk Birodalom (1037-1194) legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába.