Infostart.hu
eur:
368.11
usd:
335.65
bux:
143530.59
2026. november 18. szerda Jenő

Határozottabb fellépést sürget az EP az ifjúsági munkanélküliség ellen

Határozottabb intézkedéseket, a többi között az ipari tanulók státusának megerősítését és tisztességes béreket vár a fiatalokat sújtó munkanélküliség ellen az Európai Parlament - fogalmaz az uniós parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában.

A munkavállalással kapcsolatos programok uniós finanszírozását is fokozni kell - vélték a képviselők.

Az 502 szavazattal, 112 ellenszavazat ellenében és 22 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum szerint az egyenlőtlenségek csökkentése nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés.

"A munkanélküliség aránya a fiatalok között soha nem tapasztalt mértékben, átlagosan 23 százalékosra nőtt az unióban. Sőt, egyes tagállamokban az 50 százalékot is eléri" - figyelmeztet az állásfoglalás, amely szerint ez azt jelenti, hogy 5,3 millió 25 évesnél fiatalabb európainak nincs munkája.

Az Európai Parlament álláspontja az, hogy az Európai Bizottságnak lépésről lépésre figyelemmel kell kísérnie, hogyan valósítják meg a tagállamok a 2014 és 2020 közötti pénzügyi tervezési időszakra elfogadott, 6 milliárd eurós, úgynevezett ifjúsági garanciát. Ennek célja, hogy minden fiatal az iskola elhagyását követő négy hónapon belül állást, képzési lehetőséget vagy gyakornoki helyet kaphasson. A brüsszeli testületnek az EP szerint minimumelvárásokat kell megfogalmaznia a munkahelyi szakmai képzések színvonalával, díjazásával és a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban.

"Az ifjúsági garanciaprogramokra jelenleg biztosított 6 milliárd eurós keretet is emelni kell" - fogalmaztak a képviselők.

Tagállami szinten többek között a korai iskolaelhagyást megelőző, oktatást és szakképzést ösztönző lépések bevezetését, illetve a képzésben vagy foglalkoztatásban nem résztvevőket célzó stratégiák kidolgozását javasolja az EP. Az állásfoglalás szerint a tagállamok az Európai Szociális Alapot vagy az immár "Erasmus+"-ra átkeresztelt felsőoktatási együttműködési programot is használhatják a szegénység és társadalmi kirekesztés visszaszorítását célzó projektek finanszírozására.

Az állásfoglalás kiemeli: fontos, hogy a fiatalok például külföldi tanulás során olyan, többféle területen kihasználható készségeket sajátítsanak el, mint a felhasználói szintű informatika, a vezetői készségek, a kritikai gondolkodás és a nyelvtudás. A tagállamoknak az elfogadott szöveg szerint a tudományokra, a technológiára, a műszaki képzésre és a matematikára kell koncentrálniuk oktatáspolitikájuk megalkotásakor, miután ezeken a területeken van a legnagyobb szakemberhiány a munkaerőpiacon.

Az állásfoglalás elfogadását követően közleményt adott ki Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője és alelnöke, amelyben arra az álláspontra helyezkedik, hogy a magyar kormány eltékozolja a fiatalok lehetőségeit. A DK-s politikus szerint Magyarországon azért kiemelten fontos az ifjúsági garancia megvalósítása, mert minden harmadik fiatal munkanélküli.

"A folyamatos megszorítások, a beruházásokat elüldöző gazdaságpolitika, a felsőoktatásban intézményesített röghöz kötés miatt a fiatalok elvesztették reményüket abban, hogy ez a kormány változtathat kilátástalan sorsukon. Helyzetüket tovább rontja, hogy a felsőoktatás forrásainak csökkentése Görögország mellett Magyarországon volt a legnagyobb: az Orbán-kormány a felsőoktatásra fordítható összegeket a 2006-os szinthez képest 47 százalékkal vágta meg, drasztikusan csökkentve az államilag támogatott hallgatói helyek számát" - hangsúlyozza közleményében Niedermüller, aki szerint az ifjúsági garancia - a jelenlegi kormánnyal ellentétben - reményt nyújt a fiataloknak.

"A magyar kormány egyetlen eurócentet sem fordíthat stadion- vagy mélygarázsépítésre, amíg a magyar fiatalok helyzete kilátástalan" - zárja közleményét Niedermüller Péter.

Címlapról ajánljuk

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kedden gyengült a forint: az euró jegyzése késő délutánra 366,3 közelébe emelkedett, a dolláré pedig napközben 333 fölé került. A magyar devizára a dollár nemzetközi erősödése mellett az MNB kamatcsökkentés lehetőségét felvető kommunikációja is nyomást helyezett, miközben az alapkamat változatlanul 5,5 százalék maradt. Szerdán az euróövezeti inflációs adatok és az amerikai lakáspiaci statisztikák adhatnak újabb impulzust a kereskedésnek, este pedig a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve érkezik. A délelőtti kereskedésben mininális korrekciót látunk mind az euró, mind a dollár ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×