A Helle Thorning-Schmidt dán kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján Angela Merkel azt mondta, hogy "európai szellemben" kell végrehajtani az uniós tisztújítást, és összeállítani az Európai Bizottság következő öt évre szóló programját.

Ez nem azt jelenti, hogy "mindenkinek teljesül minden kívánsága", de Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké választása után "meg lehet fontolni a Nagy-Britannia számára nagyon fontos kérdéseket", köztük azt, hogy "mi tartozik Európára, és mi tartozik a nemzetállamokra" - mondta a német kancellár, utalva arra, hogy David Cameron brit kormányfő nemcsak Juncker bizottsági elnökké jelölését ellenzi, hanem szorgalmazza, hogy bizonyos közösségi hatásköröket telepítsenek vissza a tagállami szintre.

Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő Junckerrel kapcsolatban kiemelte, hogy a luxemburgi politikus "jó jelölt" a brüsszeli bizottság élére, és az uniós állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsnak olyan személyt kell javasolnia az Európai Parlamentnek (EP) a bizottsági elnöki tisztségre, aki "a lehető legnagyobb támogatást" kaphatja meg az EP-től.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a dán miniszterelnök alkalmas lehet-e az Európai Tanács - jelenleg Herman Van Rompuy által betöltött - tisztségére, Merkel és Thorning-Schmidt is kitérő választ adott. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy érkezhet-e a tanács következő elnöke valamely euróövezeten kívüli tagországból, a német kancellár azt mondta, hogy ennek semmi akadálya.

A nem euróövezeti tagország Dánia miniszterelnöke már többször szóba került mint Van Rompuy lehetséges utóda.

Angela Merkel a sajtótájékoztatón állást foglalt az uniós stabilitási és növekedési paktum körül kibontakozott német, illetve olasz-francia diskurzusban. Hangsúlyozta, hogy az egyezményt betartani kell, és nem gondolkodni a megváltoztatásán. A kancellár ezzel elutasította a koalíciós partner szociáldemokraták felvetését, amely szerint lazítani kell azon a szabályon, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államháztartási hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot.

A szociáldemokraták elképzelése szerint - amelyet a német sajtó szerint Francois Hollande francia államfő és Matteo Renzi olasz miniszterelnök is erősen támogat - a szerkezeti reformok, illetve a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedés beindítását célzó kiadásokat nem, vagy nem mind kellene figyelembe venni a deficit megállapításánál, vagyis nagyobb pénzügyi mozgásteret kell biztosítani a tagállami kormányoknak a reformokhoz és a gazdaságélénkítéséhez.