A kormányfő, aki hétfőn a nemzetbiztonsági tanács ülését elnökölte Londonban, kijelentette: Nagy-Britannia "büszke" lehet arra a szerepre, amelyet a közelmúltbeli eseményekben játszott, de - mint hangsúlyozta -, az ország jövője és Kadhafi sorsa elsősorban maguktól a líbiaiaktól függ. Hozzátette: azt szeretné, ha Kadhafit felelősségre vonnák tetteiért.

A kormányfő, aki hétfőn a nemzetbiztonsági tanács ülését elnökölte Londonban, kijelentette: Nagy-Britannia "büszke" lehet arra a szerepre, amelyet a közelmúltbeli eseményekben játszott, de - mint hangsúlyozta -, az ország jövője és Kadhafi sorsa elsősorban maguktól a líbiaiaktól függ. Hozzátette: azt szeretné, ha Kadhafit felelősségre vonnák tetteiért.

Cameron ismét felszólította Kadhafit, hogy minél előbb és feltételek nélkül adja meg magát.

A líbiai lázadók elfoglalták a főváros, Tripoli nagy részét. A londoni védelmi minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még mindig folyik a harc a városért, és folytatódnak a NATO hadműveletei is, amelyekben brit erők vesznek részt.

A brit haderő március óta van jelen Líbiában azzal a feladattal, hogy az ENSZ mandátuma alapján megvédje a civileket a támadásoktól. A brit részvételről hozott döntést túlnyomó többséggel támogatta a parlament.

A kormányfő ezúttal is hangsúlyozta: a brit haderő bevetése Líbiában "szükséges, jogos és helyes" lépés volt. A helyzet Tripoliban nyilvánvalóan még mindig elég "képlékeny", és nincs ok a teljes elégedettségre - jelentette ki. Kifejtette: "az a feladatunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a líbiaiak támogatására, akik szabad, demokratikus és befogadó országot akarnak". "Az átmenetet a líbiaiaknak kell véghezvinniük, és ehhez széles nemzetközi támogatásra és az ENSZ segítségére van szükség" - fűzte hozzá.

Cameron közölte, még hétfőn egyeztet Musztafa Abdul-Dzsalíllal, az arab országbeli lázadó erőket irányító Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) elnökével, és felhívja figyelmét "az emberi jogok tiszteletének és a megtorlások elkerülésének fontosságára".

Mint mondta, a Nagy-Britanniában lévő, korábban befagyasztott líbiai vagyonelemeket hamarosan rendelkezésre bocsátják az ország újjáépítéséhez. Hozzátette: amint elég biztonságossá válik a helyzet, Nagy-Britannia ismét megnyitja diplomáciai képviseletét az országban.

Ez már a második alkalom, hogy a brit miniszterelnök idén nyáron kénytelen megszakítani szabadságát, nemrégiben az olaszországi Toszkánából tért vissza idő előtt az angliai zavargások miatt. A nemzetbiztonsági tanács ülésén Liam Fox védelmi és Andrew Mitchell nemzetközi fejlesztésekért felelős miniszter is részt vett.

Tanulni a múltból

Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője is üdvözölte a líbiai fejleményeket, és kiemelte: gondoskodni kell arról, hogy a Kadhafi elleni felkelést követően stabil kormányzás alakuljon ki az országban. "A legjobb megoldás, ha a változás élén maguk a líbiaiak állnak, és igyekeznek tanulni a múltból" - fogalmazott közleményében a politikus. Hozzátette: a közrend helyreállítása, a líbiaiak életkörülményeinek javítása és a békés rendezés a legfontosabb.

Líbiában a lázadók elérték a fővárost, Tripolit, és a brit kormány azonnali távozásra szólította fel Moammer Kadhafit. Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok már korábban is felszólították Kadhafit, hogy távozzék. Vasárnap este a brit kormány közölte: Kadhafi "szörnyű bűncselekményeket követett el a líbiaiak ellen, és azonnal távoznia kell, hogy ne szenvedjenek tovább országának lakói".