Infostart.hu
eur:
364.39
usd:
326.43
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton

Ötven évvel ezelőtt kezdték építeni a hidegháború legkegyetlenebb szimbólumát

A keletnémet kommunista rendszer ötven évvel ezelőtt ezekben a napokban fektette le a Berlint közel három évtizeden át kettészelő fal alapját. Klaus Wowereit berlini polgármester felhívására szombaton délben egy percre megállt az élet, és a lakosság néma csenddel emlékezett meg a hírhedt fal áldozatairól. A média számos dokumentumot, korabeli riportot és kommentárt közölt a berlini falról, mintegy ellensúlyozva azt a tényt, hogy a felnövő nemzedék jelentős hányada még csak nem is hallott róla.

Walter Ulbrich, a keletnémet kommunista párt főtitkára 1961 nyarán egy sajtóértekezleten leszögezte, hogy senkinek sem áll szándékában falat építeni Berlin keleti és nyugati övezete közé. Pár héttel később, augusztus 13-án azonban rendőrök felügyelete alatt 155 kilométer hosszúságban drótakadályokkal választották ketté az egykori birodalmi fővárost, majd hamarosan megkezdték a fal építését, amelyet gyakorlatilag 1989 késő őszéig egyfolytában erősítettek, bővítettek.

Mindezt a kommunista országokban antifasiszta védőfalnak nevezték, és azzal indokolták, hogy megelőzi a hidegháború elfajulását, valójában azonban a keletnémet hatóságoknak már az 50-es években is egyre nagyobb gondot okozott az értelmiség és a jól felkészült szakemberek tömeges menekülése Nyugat-Berlinen át, ezért Moszkvával egyetértésben elhatározták az amerikai, a brit és a francia ellenőrzés alatt álló városrészek hermetikus lezárását.


Ennek ellenére nagyjából ötezer embernek sikerült nyugatra jutni - habár a keletnémet határőrök tűzparancsot kaptak minden menekülési kísérlet megakadályozására. Hivatalos adatok szerint a berlini falnál 136-an vesztették életüket, de az Augusztus 13. Munkaközösség nevű szervezet 1600-nál is több halásos áldozatról adott ki jelentést.

Az évforduló kapcsán ismét vita kezdődött arról, hogy a nyugati kormányokat mennyire érte váratlanul a fal megépítése, illetve a hírszerző szolgálatok milyen értesülésekkel rendelkeztek az előkészületekről. A német hírszerzés, a BND most nyilvánosságra hozta akkori értesüléseit, amelyekből kiderül, gyanították ugyan, hogy Kelet-Berlinben tenni fognak valamit az NDK fokozatos elnéptelenedésének a megakadályozására, de az építési munkálatok megkezdéséről csak a kommunista pártvezetés alig száz legmegbízhatóbb tagját tájékoztatták.

Mint az akkori hírszerzésnek, a jelenlegi fiatalságnak is csak ködös fogalmai vannak a berlini falról. A Forsa közvélemény-kutató intézet felmérést készített a 30 év alatti fiatalok körében, és kiderítette, hogy 70 százalékuk semmit sem hallott arról, mi történt 1961. augusztus 13-án Berlinben. Elgondolkodtató a tanulmány azon megállapítása is, hogy Berlin mintegy négymillió lakosának tizede ma is helyesli a fal megépítését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Nagyot villantott az OTP, de van itt néhány érdekes részlet

Nagyot villantott az OTP, de van itt néhány érdekes részlet

Erős harmadik negyedévet zárt az OTP, a bank profitja az elemzői várakozásokat alaposan felülmúlta, de a negyedévben volt néhány egyszeri tétel, amire érdemes odafigyelni. Részletesen megnéztük, hogyan teljesítettek az OTP leánybankjai, mi hajtotta a bevételeket, hogyan alakultak a költségek, és mi történt a hitelezésben. Hozzuk a válaszokat arra az 5 fontos kérdésre, ami a befektetőket leginkább érdekelheti, például arra, hogy mi lesz az orosz bank sorsa, és milyen kilátásokkal számol a menedzsment az év hátralévő részében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×