A gall jövevények közbenjárása nélkül valószínűleg még jó ideig vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak volna tovább a Brit-szigetek őslakói - írta a New Scientist című magazin.

A kanadai Simon Fraser Egyetemen dolgozó Mark Collard és munkatársai az úgynevezett radiokarbonos kormeghatározás segítségével vizsgáltak meg a szigetország különböző részeiből származó ősi csontokat, fákat és gabona magvakat. Az így kapott adatok segítségével képesek voltak megállapítani, hogy miként változott a népsűrűség az országban az idők folyamán. Az eredmények szerint nagyjából hatezer évvel ezelőtt, alig négyszáz év alatt, mintegy megnégyszereződött a népesség száma. Ez pedig éppen egybeesik a mezőgazdaság megjelenésének idejével.

Collard szerint egy ilyen népességrobbanás szinte kizárja a lehetőségét annak, hogy a mezőgazdaságot teljesen maguktól kezdték el alkalmazni az őshonos vadászó-gyűjtögető népek. A kézműves maradványok és a különböző sír típusok pedig arról árulkodnak, hogy az első bevándorlók az északnyugat-franciaországi Bretagne területéről érkeztek Dél-Angliába. Ezt aztán egy második hullám is követte, ők Északkelet-Franciaországtól egészen Skóciáig telepedtek le.