A "masszívnak" minősített csalássorozatot a nyugdíjrendszer 2003-as reformja tette lehetővé, és érdekes módon az azért "felelős" jogszabály a jelenlegi miniszterelnök, François Fillon nevét viseli, aki akkoriban a szociális tárcát vezette. A törvény egyebek mellett az úgynevezett "hosszú karrierekkel" kapcsolatos elszámolási rendszert is újraszabályozta, nagyon megkönnyítve azoknak a földműveseknek, kétkezi munkásoknak és kézműveseknek a helyzetét, akik már 16 éves koruktól dolgozni kezdtek.

Számukra ugyanis lehetővé tette, hogy a ledolgozott évharmadok függvényében a jogszabályban előírt minimum 60 éves kor előtt is nyugdíjba vonulhassanak. A csalásokra az ad lehetőséget, hogy a fiatalkori, olykor negyven évvel ezelőtti munkaviszonyt nem csak hivatalos papírokkal lehet igazolni, amelyek sokszor elvesztek vagy nem is léteztek, hanem két tanú "becsületbeli nyilatkozatával" is. A hatóságok adatai szerint az elmúlt öt évben az 520 ezer előrehozott nyugdíjba vonuló közül közel 120 ezren vettek igénybe ilyen igazolásokat.

Vannak, akik a családi gazdaságban végzett munkáról, mások valamely iparosnál eltöltött tanoncévekről hoztak gyakran ellenőrizhetetlen papírokat, amelyek lehetővé tették, hogy sokan már 56 éves koruktól nyugdíjba vonulhattak. A most ébredő Országos Nyugdíjpénztárnál úgy vélik, minden tizedik ilyen dosszié hazugságon alapszik, és egyelőre 12.000-re teszik azoknak az eseteknek a számát, ahol a visszaélés esetleg be is bizonyítható.

A szakemberek egyébként már két éve figyelmeztettek a Fillon-törvény adta csalási lehetőségekre, és a nyugdíjbiztosító - a jelenség súlyosságát érzékelve - tavaly óta személyesen is beidézi a becsületbeli nyilatkozatok aláíróit. Egyes régiókban azonban a visszaélések annyira intézményesültek, hogy a kormány immár konkrétabb lépésekre is elszánta magát.

A helyzet kezelését azonban finoman, "pedagógiával" akarják elkezdeni, ami azt jelenti, hogy egyelőre nem lesz büntetőfeljelentés, csupán néhány ezer levél, amelyben a csalással gyanúsítottakat a törvény betartására szólítják fel. A társadalombiztosító vezetői pedig hangsúlyozzák: csak a legkirívóbb esetekben fognak bírósághoz fordulni. A Le Parisien napilap egyébként úgy értesült, hogy a probléma megoldására, illetve a jogosulatlanul felvett pénzek visszaszerzésére a kormány külön bizottságot állított fel, amely a legnagyobb titokban eddig nyolcszor tanácskozott az ügyről.

A kérdés azért is rendkívül kínos, mivel a francia nyugdíjbiztosító idei hiánya várhatóan eléri a rekord 7,7 milliárd eurót, ráadásul a rendszer sebezhetősége idén már egyszer a híradások élére került. Amint arról az InfoRádióban beszámoltunk, egy számítógépes programban hagyott téves számítás miatt, amely túlbecsülte a munkában töltött negyedévek számát, a nyugdíjbiztosítónak 300 millió eurós, mai árfolyamon több mint 80 milliárd forintos kára keletkezett, és a helyzet kínosságát tetézte, hogy a tévedést csak a szóban forgó szoftver huszonöt éves használata után vettek észre.