Infostart.hu
eur:
354.05
usd:
310.98
bux:
140322.51
2026. június 26. péntek János, Pál

Küszöbön áll a cyberháború?

A számítógépes támadások veszélyét ugyanolyan komolyan veszi a NATO, mint egy esetleges rakétacsapás lehetőségét - állítja egy magas rangú tisztviselő.

Az online kémkedés és az interneten szerveződő terrorizmus a globális biztonságra leselkedő egyik legnagyobb veszélyforrás - hangzott el a Londonban megrendezett E-Crime konferencián, amelyen a cyberbűnözés visszaszorításáért küzdők - banki szakemberek, rendőri és IT-vezetők - vesznek részt.

"A cybervédelemet ma a legmagasabb szinteken a rakétaelhárítás és az energiabiztonság mellett említik" - jelentette ki a konferencián Szulejmán Anil, aki a NATO ellen irányuló számítógépes támadások kivédéséért felelős.

A szakember úgy véli, nemzetközi összefogásra van szükség, különben a probléma hamarosan világméretűvé válik. A tapasztalat azt mutatja - tette hozzá Szulejmán Anil -, hogy egy-egy kormány informatikai rendszerét egyre kisebb összegek felhasználásával lehet eredményesen megtámadni, a csapások hatása pedig sokkal komolyabb, mint korábban volt.

Szulejmán Anil hangsúlyozta: vannak olyan országok, amelyek a NATO-tagállamok ellen indított internetes támadásokat finanszíroznak. "Egyes nemzetek nemcsak védekezési, hanem támadási képességeket is fejlesztenek" - fűzte hozzá a szakértő.

Túlzás?

Szakértők már a nyolcvanas években figyelmeztettek a cyberterrorizmus kialakulásának lehetőségére, a kérdés azonban csak az utóbbi évtizedben került a figyelem középpontjába.

A hackerek egyre gyakrabban és szervezettebben próbálják megtámadni az egyes kormányzatok online kommunikációs hálózatát vagy az internetet felhasználni arra, hogy hivatalos szervezetekre csapjanak le.

Az internet alapú hadviselés reális lehetőségét mutatja, hogy újabb és újabb cybertámadás híre kerül nyilvánosságra. Tavaly arról számolt be a sajtó, hogy egy - valószínűleg kínaiakból álló - hackercsapat betört a Pentagon számítógépes rendszerébe, majd támadást indított Nagy-Britannia, Németország, India és Ausztrália kormányzati hálózata ellen. A csoportot - amelyet az amerikai szakértők Titan Rainnek neveztek el - a gyanú szerint Pekingből támogatják.

Észtországot is támadás érte: azt a csapást az információk szerint orosz hatóságok támogatták, az ügyben azonban csupán egyetlen gyanúsítottat vettek őrizetbe, egy észt tinédzsert.

Kevin Poulsen, aki korábban hackerkedett, ma pedig a Wired című számítástechnikai lap szerkesztője, úgy véli, hogy a politikusok és a média eltúlozza a veszélyt. "Nem hiszem, hogy egy valódi cyberháború, vagy a cyberterrorizmus valaha kialakul" - közölte a szakember.

Az Egyesült Államok ugyanakkor komolyan foglalkozik a kérdéssel: legutóbb 6 millió dollárt ítéltek meg a rendszervédelem fejlesztésére.

Címlapról ajánljuk
Fölösleges Magyar Péter egyik nagy ígérete? – politológus a ciklusok korlátozásáról
Aréna

Fölösleges Magyar Péter egyik nagy ígérete? – politológus a ciklusok korlátozásáról

A Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója szerint a miniszterelnöki és képviselői ciklusok korlátozását azért vezetné be a Tisza-kormány a magyar jogba, hogy ne alakulhasson ki a jövőben az Orbán-kormányhoz hasonló politikai rendszer. Novák Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: ezek rendszeridegen elemek egy parlamentáris demokráciában.

Ürge-Vorsatz Diána: Közép-Magyarország még Európán belül is gyorsan melegszik

A klímakutató szerint hazánk középső része akár hétszer gyorsabban melegedhet a klímaváltozás miatt, mint egyes északabbi régiók. Ezt pedig hamarosan a saját bőrünkön és pénztárcánkon is megtapasztalhatjuk.
inforadio
ARÉNA
2026.06.26. péntek, 18:00
Gaál Áron
a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője
40 napos katonai offenzívát hirdetett Zelenszkij, tűz alatt Kijev és Moszkva – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

40 napos katonai offenzívát hirdetett Zelenszkij, tűz alatt Kijev és Moszkva – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, 40 napos "offenzívát" hagyott jóvá oroszországi célpontok ellen, miután a hírszerzés (SZBU) vezetőjével egyeztetett. Az ukrán államfő elmondása szerint ezzel akar nyomást gyakorolni Moszkvára, és kikényszeríteni a háború végét. Közben az éjszaka folyamán robbanásokat jelentettek Kijevből. Az ukrán légierő később egy Kijev felé tartó ballisztikus rakétára figyelmeztetett. Vitalij Klicsko polgármester elmondta, a rakéta törmeléke nyílt területen zuhant le a Darnickij kerületben, ahol tűz ütött ki egy raktárépületben. Miközben Ukrajna az éjszaka folyamán legalább 660 drónnal támadta Oroszországot – ennyi UAV lelövéséről tett jelentést Moszkva –, az orosz haderő hét ballisztikus rakétával és 189 drónnal mért csapásokat Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×